Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Simon László: Újabb avar kori leletek Nagykőrösről
az ún. halotti kerevet nyomait is. 78 A leletek (ezüst szíj végek, bronz hajfonatdísz, széles karú íjmerevítő csontok, esztergált ostor- vagy korbácsvég, tőr stb.) alapján a temetkezéseket a VII. század második felére, harmadik harmadára keltezhetjük. 200—220 m-re az avar síroktól S végű hajkarikával a X. század végére, XI. századra keltezhető temetőrészlet látott napvilágot. A különböző korú temetkezések kapcsolatának kiderítése egyik fő célkitűzésünk lesz az 1985-ben meginduló nagyobb arányú feltárásnál. Korábbi öszefoglalásunkból és a rövid kis adatközlő dolgozatunkból kiderül, hogy Nagykőrös környékén több olyan lelőhely van, amely érdekes adalékokkal járul hozzá a Kárpát-medence késő népvándorlás kori történetének megismeréséhez. Bízunk abban, hogy a Száraz dűlői temető(k?) kutatásával végre hitelesen feltárt avar kori emlékekről is számot adhatunk, és nemcsak réges-régen előkerült szórványleletekből kell majd megírni e terület népvándorlás kori történetét. JEGYZETEK 1 Simon, (1983). 2 Uo. 75—76., XI—XII. t., XVII. t. 1—14., XXII. t. 3 Ezúton is megköszönöm Pap Istvánnak, a Mészáros János Mgtsz kertészeti főágazat vezető jenek a lelőhelyre és a tárgyakra vonatkozó precíz helyszíni tájékoztatást. 4 Nagyon valószínű, hogy a késő középkori leletek összefüggésben vannak a lelőhelyünktől kb. 250 m-re északkeletre eső Czeczon-tanya közvetlen közelében (3. kép, 2. lelőhely) napfényre bukkant 1595-ös verettél záródó, több mint 11 000 darabot számláló nagy éremlelettel (Numizmatikai Közlöny XLI/1942/55.). Ez alapján okkal feltételezhetjük, hogy egy, a tizenötéves háborúban elpusztult valamilyen határbeli üzemhely [mezei kert, mezei telek, szállás vagy nyaraló — vö.: Nóvák (1978) 146—158.] helyét jelzik a cserepek. Ettől kb. 200 m-re délkeletre, közvetlenül a szabadszállási út mellett nyugatra (3. kép, 3. lelőhely) talált késő középkori virágcsokor alakú kis bronzveretet Pap István. A félreértések elkerülése végett még néhány szó az éremleletről: A Nagykőrösi Híradó 1934. március 11-i száma hírül adva az érdekes lelet előkerülését, lelőhelyként a Homolytája dűlői Szőrhalom nevét adja meg. Czeczon János pontosan 20 év múlva megmutatta az érmékkel teli agyagedény előkerülésének pontos helyét Balanyi Béla akkori múzeumigazgatónak [Balanyi (1947—1981) 17. lap, 54. lelőhely]. Balanyi Béla szerint ez a hely a Czeczon-tanya lakóépületének délnyugati sarkától nyugatra 15 m-re, a tanya akkori (és mai) kertjében van. A leletet jelenleg a Ceglédi Kossuth Múzeum központi Pest megyei éremgyűjteménye őrzi. — Ezúton is köszönetet mondok Balanyi Bélának, aki számos adattal járult hozzá anyaggyűjtésemhez és nagy helyismeretével figyelemmel kísérte jelen dolgozat formálódását. 5 Salamon—Barkóczi, (1970) 51., Abb. 8:24. 6 Hild, (1901) 122. Képen is újra közölte: Párducz, (1950) 67., XCIV. t. 3—5. 7 Lakner, (1889) 266., III. t. 21. 8 Szabó, (1938) 345. kép. 9 Kalmár, (1959) 15. 10 Annibaldi— Werner, (1963) 362., Abb. 5:3. 11 Werner, (1936) 91., Taf. 16, В. 23. 12 Kocskurkina, (1981) 85., T. 9:23. 13 Pletnyeva, (1978) 17., 20. kép. 14 Erdélyi—Ojtozi—Gening, (1969) 31., Taf. XLIX. 15 Erdélyi, (1982) 21—22., 6. kép. 16 Vazsarova, (1976) 170. ábra 5., 7—8., 177. ábra 3., 178. ábra 4—6., 182. ábra 1., 5—6.. 184. ábra 1—2., 190. ábra 1—5., 194. ábra 10—11. 338
