Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Simon László: Újabb avar kori leletek Nagykőrösről

tak és az így nyert port epilepsziások és más idegbetegségben szenvedők gyó gyítására használták föl.

57 Aligha valószínű azonban, hogy ezeket a műtéteket nők végezték volna el, már pedig ezek a „műszerek" az előkelő réteghez tartozó „gyengébb nem" sírjaiból kerültek napvilágra, a női viselet sajátos részeként. Egyértelműen eldöntené a pipere vagy orvosi műszer dilemmát a szóban forgó tárgyak felületének mikroszkopikus vizsgálata, amint az Jovan Kovacevic is írja — sajnos feltételes módban. Nagykőrös esetében az analógiáktól való viseletbeli eltérés és a nyaklánc Gátér 150. sírbeli rokonáról csüngő miniatűr balta alakú amulett alapján nem lehet elzárkózni az elől a feltevés elől sem, hogy itt is babonás célzattal viselték a tárgyat, s tulajdonosa — bízva baj elhárító tulajdonságában —, állandóan a nyakában hordta. Ez a vélt tulajdonság a tárgy hegyes és éles mivoltában gyökerezett. A nagykőrösi csüngő ilyenfajta rendeltetését megerősíti a hasonló viseleti módra utaló, mellkas tájékon előkerülő bronz szkíta nyílcsúcsok, illetve amulettek sorozata.

58 A fentiek alapján a nagykőrösi függő rendeltetését nem lehet egyértelműen eldönteni: vagy pipereszközként szolgált, vagy amulettként rontáselhárító szerepe volt. A nyaklánc használatának idejét az analógiák alapján a korai avar korra tehetjük. Ennél közelebbi kormeghatározás kísérőleletek hiányában nem lehetséges. NAGYKÖRÖS — FEKETE DŰLŐ 1938-ban „Nagykőrös-Fekete puszta" lelőhelyű bizánci aranypénzt vásárolt a Nemzeti Múzeum.

59 Nagykőrös környékén évszázadok óta egyetlen hasonló nevű határrész vau. a Fekete dűlő, s így bizonyos, hogy a „Fekete puszta" helymegjelölés ugyanerre a területre vonatkozik. Ez a terület Nagykőröstől délre, a Kecskemét felé vezető 441. sz. közút és a nagykőrösi határban Csongrádi út nevet viselő földút között fekszik. Ebben a nagy kiterjedésű dűlőben eddig csak egyetlen avar kori szórványlelet került elő, egy VIII. századi ún. lapos indás bronz csat, amely az egykori Feketéi iskola udvarán látott napvilágot.

60 Amenynyiben az érem és a csat egy lelőhelyről származik, úgy fel kellene tételeznünk a volt Feketéi iskola környékén egy, az egész avar kort átfogó nagy kiterjedésű temetőt. A csat megtalálója által megmutatott helyen és környékén végzett eredménytelen ásatásunk azonban nem támasztja alá ezt a munkahipotézist és így valószínűbb, hogy két különböző lelőhelyre vonatkozik a két szórványlelet (2. kép). Az érem I. Jusztinianosz (527—565) triensének (BMC Vol. I. Pl. IV: 14.) meglehetősen kopott barbár utánzata.

01 Av.: Durva rajzú, jobbra néző diadémos császárfő. Körirat: AH IVSTINIANVS P 1Г1. (6. kép). Rev: Jobbra siető, balra néző Victoria, testével szemben fordulva, jobb kezében koszorú, bal kezében kereszt, alatta csillag. Alul CONOA vagy CONOR felirat. Körirat: VICTORIA AVSVTOAVH. (7. kép). Átmérője 16X17 mm, súlya 1,51 g. 334