Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Simon László: Újabb avar kori leletek Nagykőrösről

Leletleírás összesen 96 db 1,5—2 mm vastag bronz huzalból készített 1,2—1,4 cm hoszszú, S alakúra hajlított szemből állították össze a láncot; 31 cm hosszú lecsüngő része 32 tagot számlál (4. kép). Eredetileg az utolsó, kissé nyitott szemen csüngött a nyílcsúcs vagy kés alakú kétélű függő. Pengéiének középvonalába eső hegy enyhén megkopott, tompa. A penge egyik oldalának közepén alig észrevehető gerincéi fut. A penge és a szár közötti átmenet majdnem derékszögű. A szár szabály talán négyszög keresztmetszetű, középtáján körbetekert vas huzal maradványa van. A szár végére kovácsolt hurok a megtaláláskor megsemmisült. A tárgy teljes hossza 8,6 cm, ebből 4,7 cm esik a pengére (5. kép). Átlagos termetű felnőtt birtokost feltételezve a függő viselője derekáig érhetett. P á r h u z а то к Rendkívül egyszerűen és gyorsan összeállítható ilyen S alakú szemekből akár egy hosszabb (nyak)lánc is. Éppen ezért ez a típus — főként nemesfémből és bronzból — térben és időben széles körben elterjedt. Csak ízelítőként néhány különböző korú Kárpát-medencei lelőhely: Csákvár, késő római temető 33. sírja;

5 Jászalsószentgyörgy, szarmata sír;

6 Csorna, hun kori női sír;

7 Ladánybene LI. sír a XIV—

XV. századból;

9 Fülek (Filakovo) (Csehszlovákia), a vár XV—

XVII. századi leletei között

9 (ez igen nagy méretű!). Megtalálhatók az S szemekből alkotott láncok Észak-Olaszországban (Aquasunta),

10 Bajorországban (Schretzheim);

11 Finnországban (Paaso);

12 Szovjetunióban a Don és a Volga vidékén (szaltovói kultúra);

13 a Káma vidékén (Nyevolino);

l/l a Kaukázus északi előterében (Boriszovo);

15 Bulgáriában (Ablanica—1,2; Misevszko)

l(i stb. Leggyakrabban azonban a Kárpát-medencei gazdag korai avar női temetkezések melléklete az S alakú szemekből készített lánc, amely legtöbbször csak 4—10 cm hoszszú.

17 Pontos párját nem találtam az általam ismert emlékanyagban a nagykőrösi leletnek, viszont külön az S tagból készített lánchoz és külön a függőhöz több hasonlóra akadtam. A Várpalota-gimnáziumi temető 213. sírjában a női váz nyakcsigolyáinál 4 részből álló bronz láncdarab volt, nyilván bőr vagy valamilyen színes textilszalag alkotta a nyakék nagyobbik részét.

18 Hasonló szerepe lehetett eredetileg a mezőbándi CLVII (75—76.) féldúlt sírok leletei között a koponya töredékei körül talált 17 S és 8-as alakú szembőLkészített láncnak is.

19 Ezüst S és 8-as formájú tagokból álló láncrészlet található 66 darab borostyán és üveggyöngy társaságában a Keszthely-Fenékpuszta 17. sírjában eltemetett nő nyakcsigolyáin és bordáin.

20 9 cm hosszú, különböző alakú, köztük S és nyújtott S alakú bronz szemekből készült lánc került elő a már említett Várpalotagimnáziumi temető 192. sírjából a női váz mellkasának tájékáról.'1 Teljes egészében bronz szemekből áll össze a Gátér 150. sírban lelt nyaklánc, köztük 2 darab S szemmel.

22 E két utóbbi analóg darabot nemcsak formai és viseletbeli azonosságok kapcsolják a nagykőrösi nyaklánchoz, hanem a róluk lecsüngő függők is. Várpalotán rossz ezüst szalagokkal közrefogott csepp alakú fa, Gátéron bronz drótfonatok, kicsi harang formájú lemez és egy háromszög alakú lapocska (miniatűr balta) voltak a nyakláncon. Mindegyik amulett,

23 s ez a tény — mint később kitérünk rá — új szempontot vet föl a nagykőrösi lelet függőjének meghatározásakor. 330