Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Sopron Sándor: Újabb római feliratok Pest megyéből

lényegében semmi sem látszik, a 4—6. sorok betűi is kopottak, olvasásuk, illetve feloldásuk bizonytalan. A töredék magassága 66, szélessége 29, vastagsága 22 cm, a betűk magassága 4,3—4,5 cm. A megmaradt szöveg (13. kép): / [.. .]io d vi(xit) a[n(nos).. .] / [.. .]XX [.../.. .]iro (h)ere [s ? ...] A sírkövet anyaga alapján leginkább az őslakossághoz köthetjük. Pontosabb korát nem tudjuk meghatározni, feltehetően a II. század első feléből származhat. 7. Sírkő töredéke (14. kép). 1978-ban Pilisszántón, a Kálváriánál feltárt késő római őrtorony omlási rétegéből került elő. A töredéken megfigyelhető habarcsnyomok alapján az őrtorony falába másodlagosan beépíthették. A töredék a szentendrei Ferenczy Múzeumba került.

63 A sárgásbarna homokkőből készült sírkőnek a középső része maradt csak meg a képmező bal alsó részével és a feliratos mező bal felső szélével. A képmezőben lapos reliefben, inkább csak vonalakkal jelölve jobbra haladó kétlovas kocsi látható elmosódott katedrával. A felirat sima keretelésű mezőben, a betűkön piros festés nyomaival. Néhol a betűkből csak a festési nyom maradt meg. A töredék magassága 42, szélessége 45, vastagsága 20, a betűk magassága 5 cm. A megmaradt felirat olvasása (15. kép): Matiata R[.. . f(ilia) vix(it) ann(os) .. .] / [...] f(ilius) p(osuit) t(itulum) sib[i vivo et coniugi]. A felirat első sorában kiegészítésünk alapján az elhunyt életkori adatai és a férj nevének első része állhatott. A második sor kiegészített része a szokásos formulát tartalmazza. A felirat magyar fordítása így hangozhatott: „Matiata, R(...) leánya, élt ... évet, a sírkövet állította . . . , ... fia, magának még életében és feleségének."' A töredékes sírkő az őslakosság emlékei közé sorolható. A csobánkai vörösesbarna homokkőből készült sírkövek a környéken kivétel nélkül hozzájuk köthetők,

64 mint ahogy a halotti kocsi ábrázolása

65 és az elhunyt neve is kelta eredetre utal. A Matiata név eddig ismeretlen volt Pannoniában és az európai provinciákban,

66 a név azonban kétségtelenül kelta eredetű

67 és viselője a helyi eraviscus őslakossághoz köthető. Pilisszántón az eddig ismert feliratos kőemlékek alapján jelentős őslakostelepülést tételezhetünk fel, melynek lakói a római uralom alatt továbbra is helyükön maradtak. Stílusában a mi emlékünkhöz szinte teljesen hasonló két, ugyancsak töredékes kocsijelenetes sírkő került Pilisszántón elő. Az egyiken Marbu[.. .] neve,

68 míg a másikon [.. .]esia Tutui f(ilia) neve olvasható.

69 Ugyancsak a helyi őslakossághoz tartozott Verienda Térti f(ilia) is, akinek sírkövén egy házaspár mellképe látható, és az asszonyt jellegzetes őslakos viseletben ábrázolták.

70 À neve alapján szintén eraviscus származású volt C[an]ius Otiorix is, aki mint a legio II adiutrix katonája valamelyik parthus háborúban esett el.

71 Pomáz. 8. Sírkő töredéke (16. kép). Pomázon a Klissza-dűlői gótikus templom szentélyébe másodlagosan beépítve 289