Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Sopron Sándor: Újabb római feliratok Pest megyéből

Magyar fordítása: „Itt nyugszik Valerius Proculus, élt 7 évet. A sírkövet szülei, Valerius Po­titus és Aluntio állították." A felirat 3. sorában az E-betűt a kurzív írásnak megfelelően két függőleges hastával jelölte a kőfaragó. Az elhunyt Valerius Proc(u)l(us) neve a korai időkre jellemző. A Valerius nomen a császári gentiliciumok után az egyik legelterjedtebb mindenütt. 48 A Proc(u)lus cognomen elsősorban Észak-Itáliában, Dalmáciában és a keleti Duna-vidéken használatos, 49 azonban más tartományokban is eléggé általános. 50 Az atya cognomenje a korai időkből Pannoniából nem ismeretes, később is mindössze egyetlen esetben fordul elő. 51 Más területeken, így Észak-Itáliában, Galliában elterjedt a név, 52 mely a korai időkre jellemző. 53 Az anya neve eddig ismeretlen volt az európai tartományokban. Mindössze Gallia Narbonensisből ismeretes egy töredékes Alun[. ..] cognomen. 54 A sírkő anyaga — helyi andezit •—, egyszerű formája, mely a korai ősla­kosság sírköveit idézi, a névanyaga, a hie situs est formula egyaránt a korai időkre, a II. század első felére, legkésőbb a század közepére utalnak. Az elhunyt apjának a foglalkozása nincs feltüntetve, azonban minden bizonnyal a Vespa­sianus korától Cirpi táborában állomásozó cohors XIIX voluntariorum civium Romanorum. 55 — mely a 170-es évek végéig tartózkodott itt 50 — katonája lehe­tett. A cohors Dunabogdányból eddig ismert egyetlen katonája is a Valerius noment viselte: M(arcus) Valerius Cleme(n)s. 57 5. Sírtábla töredéke (10. kép). A dunabogdányi tábor közelében — valószínűleg a vicus militaris területén — 1980 körül találták. 1983-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került. 58 Az andezitből faragott sírtáblának csak az alsó középső része maradt a sima keretelésű felirat töredékével. Megmaradt magassága 30, szélessége 33,5, vastag­sága 9, a betűk magassága 4—5 cm. A megmaradt felirat olvasása (11. kép): [.. .] / [.. .]etius [. . .] / [vix(it) ann(os)] XL Kapa[tius ?]/[.. .]orus sepul­[crum] / 5 [...] posuit m[emoriael]. Magyar fordítása: ,,(. . .)etius, élt 40 évet. Kapatius (?) (.. .)orus állította emlékére (a sírkövet)." Az elhunyt nevének néhány betűje — [.. .Jetius 59 —, valamint a sirkövet állító cognomenjének, [. . .]orus kiegészítése 00 sok lehetőséget kínál. A Kapa[tius] név rendkívül ritka, mindössze Noricumból ismeretes mint cognomen. 01 Anyaga alapján a töredék a II. századra keltezhető. Pilisszántó 6. Sírkő töredéke (12. kép). Pilisszántón találták, eredeti lelőhelye nem ismeretes. A Kossuth Lajos utca 34. ház kertjében járdakőnek használták. 1974-ben a szentendrei Ferenczy Mú­zeumba került. 02 A sárgás homokkőből készült, rendkívül kopott sírkőből a képmező alsó középső része és a feliratos mező középső része maradt meg. A képmezőben függőleges bevágások, talán ruharedők láthatók. A felirat sima keretelésű me­zőben foglal helyet, igen rossz állapotban maradt fenn. Az első három sorból 286

Next

/
Oldalképek
Tartalom