Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

nűséggel későiek (zöldmázas és sigillata chiara is van ezekben a rétegekben). Az objektumon belüli darabok közül a fenyőmintás edény látszik a legkésőbbinek (anyaga és díszítése alapján), egyébként a vele együtt előkerült leletanyag a III. század második felétől kezdődő használatra utal (egyik darabja a 2. ásónyomból való). 9. Kézzel formált kerámia, XXIX. t. A kézzel formált kerámia jellegzetes darabja egy kónikus, virágcserép formájú edény, az ún. dák füles csésze. Fül nélküli változata is van, általában díszítetlen, néha az alján ujjbenyomások vannak (10. sz.). Az I—

II. századi római telepek anyagában gyakran találunk a jól korongolt házikerámia mellett, durva, kézzel formált kerámiát is. Ezek egy része már a késő kelta telepeken megjelenik és dák kerámiának szokták nevezni. Sziléziától a Balkánig fellép, leggyakrabban dák telepeken.

143 Díszítő motívumaik a kora és késő római korban egyaránt fellépnek, anyaguk viszont más. Éppen a nagy elterjedésük miaLt nem lehet egy etnikumhoz kötni, valószínűbb, hogy a helyi őslakosság ízlésének megfelelő árukat a kisebb helyi műhelyek gyártották.

144 A pátyi kerámiaanyag nagy részét (Herceghalom 39. lelőhelyét is), ez a durva, kézzel formált kerámia teszi ki, de nem minden formáját köthetnénk a dákokhoz. A ki haj ló peremű fazekak között pl. gyakori a tárolóedényeknél már említett fésűs díszítés alkalmazása. Az ilyen edények anyaga kavicsos, érdes. Ezek kelet-pannoniai megjelenését pl. egy noricumi eredetű népcsoport keletre vándorlásával is kapcsolatba hozzák.

145 Mindkét lelőhelyünkön a bennszülött eraviszkusz kerámia sajátja ez az edény. Hasonló anyagból készült 1. sz. edényünk is az alig bemélyített vízszintes vonalak felett bevagdosásokkal (belül seprűs dísz) díszítve. A 3—5. számú fazekunk általános forma a korongolt kerámiában is, pl. IV. századi anyagban simított változatban vagy ugyancsak késő római kézzel formált bütyökdíszes kivitelben.

146 A jellegzetes dák díszítő motívumnak tartott minták is megtalálhatók anyagunkban. Az ujjbenyomások a peremen vagy hason lépnek fel, van bütyök és bevagdosott díszítésünk is (3., 7., 8. számok). A 2. számú edény hasán feltűnő ágminta is előfordul a dák kerámiában, de a germán anyagra is jellemző. Az edénj' formája a Gellérthegj'-tabáni telep ugyancsak dáknak tartott anyagában lép fel.

147 Ezek a fent említett díszítő motívumok, nemcsak a dák, hanem a kvád, markomann leletanyagban is feltűnnek.

148 Egyedi darab anyagunkban a 14. számú edény, kézzel formált párhuzamát nem is találtam. Carnuntumban került elő ugyanilyen forma, narancsszínű anyagból, belül fekete, durva kidolgozású, kívül simított. Vindonissából is ismerünk hasonlót téglaszínű és szemcsés anyagból. Mindkettő korongolt.

149 A miénk, leletkörülményeit tekintve III. századi. A táblánkon közölt kézzel formált kerámia kora az I—

II. századig terjed. Ezen belül az egyes típusok kora különböző. A dák füles csészét pl. Tocik i. e. 60—i. sz. 50 közöttre keltezi, nálunk tovább is él. A fésűs díszű szemcsés fazekak csak a II. század elején tűnnek fel.

150 Kihajló peremű fazekaink lelőhelyük alapján szintén II. századiak. A Herceghalom 37. lelőhely kézzel formált anyaga más jellegű. Eltűnnek az ujjbenyomások, bütykök, nincs füles csésze. Helyette kihajló peremű, vörösesbarna színű, néha mélyebb bordával díszített darabok vagy feketésszürke, 213