Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)
szítetlen kis töredék. A díszített darabok Drexel 2. csoportjába tartoznak, melynek gyártási ideje a II. század közepe és második fele. Aquincumban markomann háború kori égésrétegből kerültek elő. Az utánzat kicsit későbbi lehet. 6 ' 1 Importként idekerülő üvegpohár utánzata a 13. számú darabunk. Ez a kehelyszerűen kihajló peremű, vésett díszű üvegpohár i. sz. 70 körül tűnik fel. Pannóniába csak az I. sz. végén— II. század elején jut el, pl. Brigetio, Inota stb. 65 Üvegedényeket utánzó kerámiát Aquincumban és Brigetióban gyártottak. Aquincumban Ptesatus nevéhez szokták kapcsolni. Ö szürke színben, fémes fénynyel készítette a II. sz. elején. A későbbi piros változatok már az Antoninuskorra jellemzőek. Gfi A mi poharunk Aquincumból kerülhetett Herceghalomra a II. század elején. 2. %erra sigillata utánzatok, ill. pannordai szürke áru. XX. t. Kétféle kivitelben készülhetnek. Az egyik csoport anyaga szürke, kívül fényes, szürke vagy fekete bevonattal. Ez az ún. pannóniai szürke áru és ilyen anyaga van a pecsételt szürke kerámiának is. A másik csoport anyaga téglaszínű vagy sárga. Festése narancspiros, vörös, ritkábban barna. Dragendorf 35/36-os formát utánoz az 1. számú edényünk. Az eredeti szélén barbotinos díszítés van, a miénket már csak a peremen körbe futó két bemélyített vonallal díszítik. A forma dél-galliai, a Flavius-kortól kezdve gyártották. 07 Utánzására Pannoniában a dél-galliai import megszűnése után került sor, Hadrianustól Antoninus-korig. Aquincumban a Bécsi úti és Kiscelli úti műhely működött ebben a korban. Itt piros festett, márványozott, ill. nyers színű változatai is megtalálhatók. 08 Piros festett a 2. számú töredékünk. A gázgyári fazekasműhely is gyártott Drag. 35 formájú kis csészéket talpgyűrű nélkül. Ehhez áll közel a mi 8. számú darabunk. Ugyanilyen formájú csészéket ismerünk még pl. Aquincumból, fényes barna bevonattal a Claudius— Flavius korból, ill. ilyen Gose 3/44. számú edénye, a III. század második feléből. 69 Anyagunkban fényes szürke, ill. matt színű szürke változata is előfordul. 1—2. számú darabjaink tehát a II. sz. első felében vagy közepén, a 8. számú pedig a század második felében, esetleg a III. sz. elején készülhetett. A forma Bónis Éva szerint megtalálható Pannoniában évszázadokon át. 70 Ugyancsak Drag. 36-оь formára vezethető vissza a 11. számú galléros peremű tálunk is. A Herceghalom 39. lelőhely gödörházából ismerünk egy ilyen edényt szürke fényes színben, ill. néhány kisebb töredéket festett változatban. A dörzstálak is ebből a formából alakulnak ki. Fényes szürke változatai a II. századra jellemzőek. 71 Drag. 18/31 formát utánoz a 4. számú edényünk. 72 Narancspiros festésű, alján körbefutó tűzdelt dísszel. Ilyen utánzatok elég ritkák Paininaniában, pl. egy hasonló forma Mányról. 73 A típus használata Hadrianustól Marcus Aureliusig tartott Pannoniában, az utánzatok ezután készülhettek. Az Antoninus-kori közép-galliai sigillata import hatására a legtöbb pannóniai utánzó műhely megszűnik. Aquincumban egyedül a Pacatus-műhely vette fel a versenyt az import árukkal (II. sz. közepétől mark. háborúig). Ez az iparág a III. sz. közepén éled fel újra. 74 A korai lapos tálak sorába tartozott az 5. számú töredékünk is. Alsó része sajnos hiányzik, de esetleg egy itáliai tálformát utánozhatott (Drag. 17.), és akkor gyűrűs talpa volt, belül körbefutó tűzdelt sávval. 75 A forma az I. sz. első felére jellemző, utánzása későbbi. 205
