Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

a lelőhely északi szélén, egy kb. 250 m 2 nagyságú területet tárt fel. A topográ­fia által feltételezett villa központi épületét nem találtuk meg. Ebbe a sávba kő­épület nem esett bele, csak egy gödörház és egy ezt átvágó árokrendszer. Fe­lette omladékos kőfalrészletek voltak. A gödörhó,z (= ,,a" objektum), a domboldal Ny-i, patak felé eső lejtőjén található. 5X6 méteres, majdnem szabályos kör alakú építmény, nyugati felén kiugrással, itt volt a bejárat. Keleti sarkát nem sikerült feltárni, de biztos, hogy itt már a széle következett, mert mélysége a metszet szerint csak 80 cm volt az ÉK-i sarokban. Középen a gödör mélysége 200 cm, a bejárati résznél 165 cm. Itt, az ÉNy-i sarkában, agyagba vágott lépcsők vezettek le a gödör aljáig. A déli sarkokban két-két padka volt. Az objektum északi végében a tanúfalat nem bontottuk el. így a padkáról nem tudunk biztosat mondani. Cölöplyukat csak a bejárati résznél sikerült megfigyelni. Ezek 7—10 cm átmérőjű, 10—20 cm mély lyukak. Bejárat feletti védőtetőt tarthattak. A gödör tetőzete a felszínre, vagy még egy felmenő paticsfalra támaszkodott. Az objektum jelentkezési szintje —70 cm, vagyis nem közvetlenül a szán­tott humusz alatt. Alja döngölt agyag, felette főleg a lépcsőknél szürkésfekete tapasztás. Déli felében, középen, egy félig a gödör falába vájt kemence volt. Alját nagy tárolóedény töredékeivel bélelték ki (XXV. t. 2.). A kemence tojás­alakú volt. 150 cm-nél jelentkező foltja félköríves, szélén égett faszenes, pati­csos sávval. 120X70—30 cm. Még két helyen figyeltünk meg a gödörben pati­csos, égett faszenes foltot. Szemben az É-i fal közepén és a DNy-i sarokban. Ezek kisebb tűzhelyek lehettek. Égett sávok a metszetben máshol is látszanak, ez beomlott tetőszerkezet maradványa is lehet. A metszetben összefüggő sárga agyagos sávot találunk legfelül, ami helyenként égett paticsos sávba megy át. Ez kb. —100 cm-nél vo­nul végig az objektumon. Beomlott felmenő fal, ill. tetőszerkezet maradványa lehet. A gödörház valószínűleg leégett, anyagában elég sok a másodlagosan égett kerámia. Betöltése egységes, a gödör aljáról és tetejéről is vannak összeillő da­rabok. Rendeltetését tekintve lakóház volt, erre utalnak a kemence- és tűzhely­nyomok is. Hasonló, félig a ház falába mélyített, aljukon cseréptöredékekkel tapasztott kemencék mind a római, mind később az Árpád-kori házakra jellem­zőek. Mellette kisebb tűzhelyek is szokásosak. 13 A gödörház felett egy ÉK—DNy irányú árokrendszer megy át („b" obj.). Beásásának nyoma a metszetben s a felülnézetben is látszott. Jelentkezési szint a szántott humusz alatt (kiv. 2. és 7. szelv.). Szélessége felül 100—130 cm, alul 30—60 cm.. Lefelé szűkül, fala lejtős, helyenként kettős árok lesz belőle. Ilyen­kor a 2. ásónyom után egy 170—250 cm széles sáv jelentkezik, ami két, pad­kával elválasztott részre bomlik. Az egyik mélyebb 95—100 cm. Betöltése kö­ves, kicsit paticsos, lelet kevés volt benne (V. t. 4.). Az árok rendeltetése bizonytalan. A hasonló ferde falú, kettős árkokat víz­elvezető árkoknak szokták tartani. 1 ' 1 A mi árkunk keresztülvágja ÉK—DNy irányban a telepet (végét egyik oldalon sem sikerült megállapítani), de nem a patak felé tart, inkább párhuzamos vele. Északi részén kisebb objektumok is nyílnak belőle, cölöplyukakkal (pl. II. árok, 1. szelv.). A település belső tagolására is szolgálhattak ilyen árkok. 15 Az árok felett a 2. szelvényben egy nagyon omladékos kősort figyelhet­tünk meg (a vége átnyúlik a IV. árokba is). К—Ny irányú, a 8. szelvényben nem volt folytatása, a tanúfal alatt elfordulhatott. A 2. szelv. keleti metszet­188

Next

/
Oldalképek
Tartalom