Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Maróti Éva: Római kori pecsételt díszű edénytöredékek Pest megyéből
Edényeink formája általában terra sigillata formákra vezethető vissza — leggyakoribb a Drag 37-es forrna és annak variánsai. (A töredékes darabokról általában nem tudtuk a formát rekonstruálni, ezért Drag 37 típusúnak jellemeztük őket általánosítva) 366 Előfordulnak még a Drag 35—36 forma variánsai és az un. pátkai típusú tál változatai. A díszítéseknél mind a motívumok elhelyezésénél, mind maguknál a díszeknél erősen érezhető a terra sigillaták hatása. Pecsételt edényeinken az első sor általában fogaskarcolássai díszített zóna vagy levélfüzér, esetleg tojássor. A fogaskarcolásos díszítés terra sigillatákon már az I, századi itáliai készítményeknél felbukkan, a díszítés „virágkora a galliai műhelyekben Hadrianus uralkodásával kezdődik". 307 A korai darabokon a tálak belső,részén kör alakban helyezkedik el, a későbbieken már kívül, az edény pereme alatt. 368 Pecsételt edényeken mind belül (pl. Kat. 4.3., 8.1., 11.1., 15.11. stb.), mind kívül megtalálható (pl. Kat. 4,2., 5.1., 6.6., 6.10., 6.11., 7.3. stb.). A levélfüzéres díszítés hármas levélkéből álló változata Nero—Vespasianuskori, Drag 29-es dél-galliai terra sigillatákról ismert, 369 i. sz. 100—120 közé keltezhető, közép-galliai edényeken is megtalálható. 370 La Graufesenque-ben Drag 29-es és 37-es edényeken, Nero—Nerva uralkodása alatt gyakori. 371 Pecsételt töredékeken a hármas levélcsoport a díszített zóna kezdő- és zárósoraként jelentkezik (pl. Kat. 2.1., 9.1., 15.4. stb.). Edényeinken gyakori a keskeny levélkékből képzett levélfüzér (pl. Kat. 3.1., 3.2., 4.4., 4.7., 5.2., 5.4,. 6.5., 7.1., 7.2., 7.4. 10.2., 15.2. stb.), mely gyakran geometrizálódott (pl. Kat. 4.1., 4.6., 6.9.). A tojásszemekből álló kezdősor is terra sigillatákról ered, de edényeinken aránylag ritka (pl. Kat. 4.5., 19.31.). A pecsételt motívumok és elhelyezésük szintén visszavezethető sigillata előképekre — a legközelebb áll ezekhez egy biai darab (Kat. 4.1.), mely II. sz. 2. felére keltezhető sigillaták stílusában készült. 372 Az ívelt, patkó alakú idomokban elhelyezett levelek, rozetták és egyéb ornamentumok szintén jellegzetes sigillataelemek. Ilyen ívelt idomban levő rozetták Claudius-kori Drag 29-es edényeken már megjelennek, 373 az ívek közt rozettában végződő függőleges idommal 374 és 3 részes levélkékből képzett koszorúval is szerepelnek együtt. 375 A motívum i. sz. 125—150 közt Austrus mester mintakincsének is eleme. 376 Az ívelt idomban szereplő különféle levelek Vespasianus—Domitianus idejére keltezhető, Drag 29-es és 37-es edényeken tűnnek fel, 377 de a növényi motívumok mellett állatalakok is felbukkannak a patkó által kereteit részben. 378 Az egyes díszítőelemek közül némelyiknek pontos analógiáját ismerjük sigillatákról, pl. a táncoló szatírt (Kat. 19.15.), a kis kakast (Kat. 19.4.), a nagy rozettát (Kat. 13. 1.). 379 Más motívumok, mint pl. a 3 részes szőlőfürt (Kat. 4.5.) több változatban is előfordulnak mind sigillatákon, mind pecsételt edényeken. Az itt ismertetett pecsételt darabok közül az alábbiakat tudtuk analógiák és rétegtani helyzetük segítségével keltezni: Kat. 4.1. terra sigillata párhuzamok alapján: II. sz. 2. fele; terra sigillaták által II. sz. eleje—i. sz. 160 közé datált rétegből. Kat. 4.11. terra sigillaták alapján II. sz. 2. felére datált rétegből. Kat 9.1, aquincumi analógiája alapján II. sz. közepe. Kat 10.5. párhuzama Lovasberényből, Hadrianus-éremmel datált sírból ismert. Kat. 15.2. aquincumi analógiája II. sz. eleji épületből származik. 125
