Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Örsi Julianna: A Tápió mente társadalomnéprajzáról

A FÖLDBIRTOKOK SZÁMA BIRTOKNAGYSÁG SZERINT 1935-BEN

5 Település összes szántóföld nélk. lkhnál kisebb 1—5 5—50 50— 100 100— 500 500— 1000 1000 fölött 3000 fölött összes földbirtokok száma Farmos 1 137 474 82 399 169 5 6 1 1 Kóka 1 336 253 218 516 345 1 2 — 1 — Mende 854 58 464 244 81 3 Л 1 1 — Nagykáta Pánd 2 666 586 619 56 585 168 891 243 558 113 7 3 5 2 1 1 — Sztmártonkáta 1373 197 229 562 368 6 10 1 — — Tbicske 2 418 989 307 766 342 7 ' 7 — — — Tgyörgye Tság 1 695 1064 144 18 472 415 735 481 327 145 5 1 9 2 2 1 1 1 Tsáp 497 56 110 149 164 13 4 1 — — Tsüly 543 52 170 159 158 2 2 — — — Tszecső 1345 432 341 402 162 2 5 — 1 — Tszele 2 896 696 568 1216 382 13 18 2 1 — Tszmárton 1 556 172 209 840 300 13 19 1 1 1 Üjszász 1 328 152 284 627 254 4 3 3 1 — Üri 551 74 174 173 123 — 1 7 — — — összesen 21 845 4442 4796 8403 3991 82 104 16 10 1 Üjszász határában volt 1000 kh feletti birtoktest. Tápiószentmártonban a legnagyobb birtok 3000 hold fölött volt. A nagybirtokok a korábbi évszázadokban is megvoltak. A hihetetlen nagy birtokaprózódás és a nagycsaládok XX. századi felbomlása között összefüggést látunk. Nagykátán 1779-ben 191 háztartásfő plebejus (középbeli) volt. Ekkor a háztartások 19,91%-a 1—2 szolgát tartott (46 háztartás), akik főleg nőtlen legények és hajadon lányok voltak.'

1 5 szolga 10 év alatti, 40 fő 12—20 év közötti, 10 fő 21—25 éves, 5 fő 26 év fölötti korú volt. 7 háztartásban rokon gyerek szolgált. 36 háztartásban inquilinust (lakót) is összeírtak. Valószínűleg ezek voltak a hazátlan zsellérek. E családok egy része azonban a háztartásfő rokona. Néhány személy foglalkozását is feljegyezték. A faluban ekkor 6 koldus, 2 cigány, 10 pásztor (közöttük 5 juhász, 1 gulyás), 6 iparos (2 szabó, 2 molnár, 1 csizmadia, 1 csatos), 1 gyógyszerész, 1 jegyző, 1 tanító élt. 3 személy neve mellett a senior bejegyzés szerepel. Egy 1739-es anyakönyvi feljegyzés szerint egy főbíró és 15 esküdt alkotta a falu elöljáróságát. A településszerkezetek is őrzik a falvak társadalmi rétegződését. Több településen külön falurészként emlegetik a Tabánt, ahol a szegények éltek (Nagykáta, Űri, Pánd). Általánosnak mondható az Alvég, Felvég felosztás is (Nagykáta, Űri, Pánd, Tápióság). Tápióságon Kertek, Űriban Kertekalja, Cigányhegy-, Pándon Gáborköz és Újtelep is van. Tápióságon a jalusiak elkülönítik magukat Csehországtól (Rákóczi út), amelyet a folyó is elválasztja a településtől. „Csehország a zsellérfalu" — mondják az itteniek. A hagyomány szerint hajdan huszita telep volt.

7 Az uraságok kastélyait, majorjait, cselédházait minden településen számon 658