Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Örsi Julianna: A Tápió mente társadalomnéprajzáról

ÖSSZEGZÉS 37, kép. Házaspár (reprodukció esküvői kép, es ma). 703 Tanulmányunk a lések lakói túlnyomó 1 luban más nemzetiségi likus) jelenlétét is regi a XVI-XVIII. századi épülésekről történtek £ ság betelepülése szemp menti falvakat.

2

? j

e

i

en zadban szintén a terüle sági kapcsolatot (Nógrí nyúló exogámia is.

2

s Mi így az e népcsoporttal v túra közvetítője, mint s orientálta a vallás is M csújáró helyük Mátrave szedos nagyobb települé dig alig származik házas A házasságok azor & szempontból önálló c; Tápió mente falvainak többségükben római ka űek (szlovákok) és más isztrálhattuk. A kutatók ban Nógrád és Hont me spontán beköltözések tei »ontjából mint kibocsájt< i vizsgálatunk is azt mi etünktől északra fekvő i ád, Heves, Hont, Zólyor ivei a Jászságban is erő' való kapcsolat is inkább az alföldié. A Tápió ma Iindkét terület az egri e îrebély.29 A házassági ka 2sekig (Cegléd, Abony, S stars. nban döntő többségükl csoportnak tekinthetjük társadalmát vizsgálta. E telepütohkus magyarok, de néhány favallasúak (református és evangémar korábban kimutatták, hogy ígyeból, valamint a környező területünkre.* Szabó László a Jászэ községeket szerepelteti a tápióitatja, hogy a XVIII—XIX számegyékkel tartottak fenn házasn). Lényeges a Jászság felé irá5 volt a palóc betelepülés hatása, az északi területre jellemző kulntet es a Jászságot is észak felé gyházmegyéhez tartozik. Fő búpcsolatuk déli irányban a szom>zolnok) tart. A Tiszántúlról peben endogámok (82,5—94,4%) a Tápió mente népét (kivétel: