Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

Ebben a vonatkozásban mindhárom vizsgált település messze az országos átlag alatt marad. (Tápiószentmártonban csak 13,2%!) Ugyanakkor az alapozás nélküli sár-, vertföld- és vályogfalú épületek korszerűtlenek, elavultak. Ezek az épületek főleg abban az időben épültek, amikor a tulajdonosok anyagi lehetőségei nagyon szűkösek voltak, vagy nem volt más építőanyag. Országos viszonylatban 1970-ben a falusi lakóépületek kb. 20%-a alapozás nélküli volt.

42 Ezek az arányok jóval kedvezőtlenebbek az országes átlagnál mindhárom faluban (34. táblázat). A mai magyar falvakban a legtöbb helyen a lakás, a ház vált „státuszszimbólummá" az egykori földszerzés helyett. A ház alakja, külső és belső megjelenése utalhat tulajdonosának társadalmi rangjára, esetenként a foglalkozására is. Ugyanakkor az is meglevő jelenség manapság, hogy az igényesen megépített többszintes, biztos anyagi létet kifejező lakóház tulajdonosának kulturális szintje sok esetben követésre egyáltalán nem ösztönöz.

43 Nem ritka még ma sem a „tiszta" szoba. Sok helyen előfordul, hogy a család életének nagy részét a nyári konyhában tölti. A vizsgált három faluban az is megtörtént egyes családoknál, hogy a családi kriptát 40—50 000 Ft-ért előre megépíttették. Az anyagi javak növekedésének, akkumulálódásának más, részben mérhető és másrészt statisztikailag esetenként nem mindig mérhető jelei is kimutathatók. Pl. egy-egy nagyobb lakodalomnak 500—600 vendége van. Gyakoriak ilyen esetben a nagy ajándékozások: a meny asszony táncban esetenként a fiatal pár 150 000— 200 000 Ft készpénzt, telket, autót és mindenféle háztartási gépet kap ajándékba. Húsvéti locsolás alkalmával a kisfiúk „keresete" eléri az 1500—2000 Ft-ot (30—35 éve 3—5 Ft volt!). Konfirmálásra a 12 éves, ballagásra a 14 éves gyereknek adtak már 15 000—20 000 Ft készpénzt és egyéb ajándékokat. 35. sz. táblázat A LAKÁSÁLLOMÁNY A SZOBÁK SZÁMA SZERINT 1980. JAN. 1-ÉN*

4 1 szobás 2 szobás 3 vagy több szobás összes Név lakás szama % száma % szama % Tápiószentmárton 588 28,9 1151 56,1 287 15,0 2032 Tápióbicske 476 38,3 634 51,0 133 10,7 1243 Pánd 170 28,9 355 60,3 64 10,8 589 Országos átlag 28% 48% 24% A fenti adatok szerint (35. táblázat és 22. és 23. ábra) 1980. január 1-én a 100 szobára jutó lakók száma Tápiószentmártonban 156. Az ország falvaiban ez az arány 153 volt 1973-ban.

45 A 100 lakott lakásra jutó lakók száma Tápiószentmártonban 287 volt, az országos átlag 303, a falvakban az átlag 312 volt. A megyei átlag 1975-ben 322 volt.

46 A laksűrűségben tehát a falu helyzete jobb az országos és a megyei átlagnál is. Ennek a helyzetnek természetesen az az oka, hogy a faluból az elvándorlók száma jóval meghaladta a bevándorlókét az utóbbi 30 évben. Erről a jelenségről tudunk Pest megye más területén is.

47 997