Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

leányoknak egy részét, akik a VIII. o. elvégzése után nem tanultak tovább (első munkahelyesek). Tápiószentmártonban megvizsgáltuk, hogy az 1975 után, tehát a ruházati üzem és az adatrögzítő telepítése után az összes megszületett gyerekből hogyan részesednek a helyi iparban foglalkoztatott nőknek az ipartelepítés óta született gyermekei. Ezek szerint 1975 és 1979 között ebben a faluban született összesen 469 gyermek. Ebből 24 (5,1%) azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek az édesanyjuk a helyi kis üzemekben dolgozik. Ha ehhez hozzászámítjuk ugyancsak 1975—1979 között a nagykátai telefongyárba Tápiószentmártonból eljáró dolgozó nők által szült 43 gyereket (9,1%), akkor egyértelműen kiemelkedő és döntő fontosságú népességmegtartó (népességnövelő) tényezővé lép elő az ipar. Ennek hatására feltétlenül javulnak a természetes szaporodás helyi arányai. Az ipartelepítés pozitív hatásaként megemlíthető, hogy az ipari tevékenység tisztább munkát, rövidebb munkaidőt jelent, mint a mezőgazdaságban, ugyanakkor megszüntette a fárasztó ingázást egyeseknél. így az eddig utazásra fordított időt a háztáji termelésben tudják hasznosítani, többet tudnak gyermekeikkel foglalkozni.

37 1975-ben telepítették Tápiószentmártonba a budapesti Gála Női Ruházati Ipari Szövetkezet helyi egységét. A termelés megindulásakor 1975-ben két műszakban kb. 70 fő dolgozott. Azonban 1978 közepe óta munkaerőhiány miatt csak egy műszakban termelnek. Ahhoz, hogy ismét két műszakos termelés legyen — ami nagyon kívánatos lenne a vezetők szerint —, bérfejlesztésre lenne szükség. Ebben az esetben nagyon valószínű, hogy az ingázók közül sokan hazatérnének dolgozni. A varroda eleinte szovjet megrendelésre készített női konfekciót. 1979 közepétől nyugatnémet megrendelésre elsősorban női konfekciót készítenek, de termékeikből jut a hazai piacra is. Munkagépeik korszerű nyugatnémet gyártmányok. Ingázás ide más településből nincs. 26. sz. táblázat A TÁPIÓSZENTMÁRTONI RÉSZLEGBEN DOLGOZÓ MUNKAERŐ SZÁRMAZÁSA Budapestről jött vissza 11 fő 18,3% Nagykátáról jött vissza 9 fő 15,1% Ceglédről jött vissza 4 fő 6,6% Helyi munkahelye volt 6 fő 10,0% Háztartásbeli volt 25 fő 41,6%! 8,4%) (50,0%) Első munkahelyén dolgozik 5 fő 41,6%! 8,4%) (50,0%) összesen : 60 fő 100,0% Látható a 26. táblázatból, hogy a varrodában jelenleg eléri az 50%-ot azoknak az aránya, akik háztartásbeliek voltak, illetve eddig még nem volt munkahelyük. Tehát ennyi (50%>) származik a helyi munkaerő-felesleg hasznosításából. A jelenlegi létszám 40%-a a budapesti, a nagykátai és a ceglédi munkahelyét cserélte fel saját falujában levő munkahellyel. 991