Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)
Örsi Julianna: A Tápió mente társadalomnéprajzáról
Tápióságon cserépfazékba tették a levest, a tetejére a húst. A süteményt, tésztát a másik kezükbe fogva vitték. Űriban a marhahúslevest egy csukós bögrébe, a rétest egy nagy tálba tették. Az ételt kosárba helyezték és egy fehér szalvétával takarták le, melyet kézben, esetleg háton vittek. Az étellel megjelent látogató — csak nő lehetett — így köszöntötte a gyermekágyas asszonyt Nagykátán és Tápióságon: „Isten éltessen a boldogasszony ágyában!" „Erőt, egészséget a boldogasszony ágyában!" A ma élő legidősebb generáció még látta, de az ő számára már nem készítették el a lepedővel elfüggönyözött gyermekágyat. A komaasszony kötelessége, hogy először vigyen ebédet. Tápiószecsőn kétszer kellett vinnie ételt, Tápióságon pedig egy hétig mindennap. A keresztgyermek ajándékozását újabb divatnak mondják, csakúgy mint azt a ma általános szokást, hogy esküvőkor a keresztapa a násznagy, a keresztanya a nyoszolyóasszony (28. kép). „Ezelőtt a szülők testvérét hívták el násznagynak" — fogalmazták meg több településen. A házassági anyakönyvek a múlt századi gyakorlat rekonstruálásához itt is segítséget nyújtanak. KIMUTATÁS A HÁZASULANDÓK ÉS TANŰIK KÖZÖTTI VÉRROKONSÁGRÓL NAGYKÁTÁN A HÁZASSÁGKÖTÉSEK SZÁZALÉKÁBAN a házasságkötések száma a tanú év a házasságkötések száma idegen a vőlegény rokona a menyasszony rokona 1830 45 81,1 8,8 10 1850 70 73,5 11,2 15 1852 55 83,6 5,4 10,9 1868 84 66,6 16,6 16,6 1890 55 82,7 10 7,3 Táblázatunk szerint a múlt században gyakran nem volt vérrokoni kapcsolat a házasulandók és tanúik között. Mintegy 20—30%-ban azonban a rokonság kimutatható. Feltételezzük, hogy ez utóbbi személyek a XIX. században is a szülők férfi testvérei vagy más idős férfi rokon. ROKONSÁG A Tápió mente rokonságrendszere működésének bemutatását az általánosan használt rokonsági terminológiák feljegyzésével kezdjük. A házastársak szülei egymást nászasszonyom/nászuramnak nevezték. A fentiekben felsorolt terminológiák közül a megj élőitekre példákat közlünk, melyek bemutatják a hivatkozó terminológiák használatát. „Üköreganyám az az öreganyámnak az öreganyja volt" (Nagykáta). „A nagyanyám a szülém, az anyám meg csak anyám volt" (Pánd). „Nagyanyám halva feküdt. Bementem Gyurcsik szülét megnézni. Még akkor úgy hittük, hogy szüle. — Hát megnézted öreganyádat?" (Kóka). „A fiúra mondták, hogy gyerek. Az egyik gyerek, a másik lány" (Úri). 684