Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Lázár Katalin: Tápió menti népdalok

Az én kedves jó anyámnak jó estét mondani, Vállaljon el, vállaljon el engemet fiának, Nyisd ki az ajtót, kedves édesanyám, én már hazajöttem, Vállaljon el, kedves édesanyám, én már hazajöttem, Eztet a betyár három évet vígan letöltöttem. Eztet a csekély harminchat hónapot büszkén letöltöttem. Jaj de poros, jaj de sáros a szentmártoni köves utca, Jaj de széles, jaj de hosszú a kis sőregi utca, Jaj de sokat, jaj de sokat végigmentem rajta, Végigmentem a harminchat hónapig minden szombaton este, Barna kislány a szeretőm, verje meg az igaz Isten. legény áldja meg a nagy jó Isten. (Szentmártonkáta, Tápiószentmárton, Tápiószőlős) Katona- és summásváltozata egyaránt ismert: értelemszerűen a 3 év vagy 36 hó­nap a katonaidőt, az ezek helyén megjelenő 6 hónap a summásidőt jelenti. Dallama: Járdányi i. m. 152. II. SZERELMI SZÖVEGEK Ide tartoznak az országszerte legismertebb és legnépszerűbb szövegek. „A szerelmi dalok a népi lírán belül minden szempontból központi helyet fog­lalnak el: számuk és arányuk fölülmúlja a többi lírai dalcsoportét; a legré­giesebb és ugyanakkor a legújszerűbb alkotások együttese, vagyis a legréteg­zettebb lírai dalcsoport. ... a szerelmi dalok hatása szétsugárzik minden szom­szédos és rokon dalcsoportra." 18 (A „dal" szót itt nem zenei, hanem költészeti szakkifejezésként használják a szerzők, „lírai műfaj" értelemben.) Népdalaink legelterjedtebb szövegtípusáról van tehát szó, mely átszövi az egyéb típusokat is, s melyben az egyéb típusok elemei is sokszor megtalálha­tók. Ez egyrészt sok nehézséget okoz a rendszerezésben, másrészt lehetővé te­szi a többféle szempontból végzett csoportosítást. A Magyar népdalok с anto­lógia, melyből a fenti idézet származik, a következő csoportokat sorolja föl: „madárka (a kedves), szerelmi üzenet, a szerelem kertje és virága, a kedves szépségének dicsérete; szerelembe esve; a szerelem szívfájdalom, múlandó, ne szeressen senki mélyen; a legény- és leányélet, a házasság; látogatás, találka, udvarlás; tiltott szerelem, anyai tilalom; titkolt szerelem; irigység és pletyka; szerelmi bánat; elhidegülés, szakítás, hűtlen elhagyás; szemrehányás, fájdal­mas (végleges) búcsú; elutasítás, kikosarazás; szeretetlenség; szegénység és sze­relem, szerelmi átok." 19 Ezek közül a csoportok közül nem mindegyikre lesz itt példa, ezért más­képpen, a tartalmi jegyeket inkább kihangsúlyozva csoportosítottam a köz­lendő szövegéét, melyekben a bánatos szerelmes panaszától a boldogságig az érzések egész skálája megjelenik. A két alapérzés a bánatos, ill. a boldog sze­relem, a szomorúságnak és az örömnek ezen belül különféle okai, ill. kifejezés­módjai lehetnek. II. A. Megcsalt, elhagyott szerelmes panasza II. A. 1. Este van már, kilencet üt az óra, Ilyen későn ki dalol a faluba, Én dalolok, mert nem tudok elaludni, Fáj a szívem, a szerelem gyötöri. megöli. (Tápiószecső, Tápiószőlős) Dallama: II. A. 4.; Járdányi i. m. 12. 944

Next

/
Oldalképek
Tartalom