Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Lázár Katalin: Tápió menti népdalok

29 TI.A.19. A II. A. 18. dallam szintén két változatban került elő. Az ereszkedő jellegű A sorok második üteme a szentmártonkátai variánsban jellegzetes pentaton fordulatot tartalmaz. A mendei változat ezeket mintegy „kisimítja" ereszkedő skálamenetté, 3. sora pedig a szentmártonkátai magas járású sorral ellentétben az alap és kvint között marad, és két egyforma félsorból tevődik össze. A két változat 3. sorának szótagszáma is eltérő. Az A sorokban nagy szext, a szentmártonkátai variáns В sorában kis szext található átmenő hangként. A II. A. 19. dallam az „Ablakomba, ablakomba..." kezdetű népdal

12 változata. Mendei adatközlőim tudják az országszerte ismert változatot is, de tudatosan őrzik és másik dalként tartják számon az attól eltérő formát. Feltűnő az A sorok első ütemének negyedekké való lassítása, valamint az, hogy a 3. sor harmadik ütemében a szokásos la-fa-re-fa, ill. la-mi-re-fa helyett ti-la-ti-la szerepel, a 3. hang kivételével szekundpárhuzamot alkotva a sorkezdő ütemmel. . . " II. B. Visszatérő szerkezetű nagyterces mixolíd, ül. dúrpentaton dallamok II. B. 1. A A

5 A

5 A A kvintváltás az ilyen nagy (.oktáv-) ambitusú sorok esetében nem érvé-, nyesülhet mereven a magyar népzenében (más népek zenéjében, pl. a cseremisz — mari — másfél oktáv ambitusú dallamokban igen). A középső sorok első üteme ezért csak terccel indul magasabban, mint az első sor, de az ütem utolsó hangja már kvinttel magasabban van az első sor megfelelő hangjánál. Innen pedig, bár a kvintváltás továbbra sem pontos, a dallamvonal kvinttel magasabb regiszterben mozog. Mindkét sornak önmagában so-pentaton hangkészlete van. 927