Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Lázár Katalin: Tápió menti népdalok

Az I. B. 1. dallam országszerte azonos formában ismert és elterjedt. Az I. B. 2. elsősorban Északon és az Alföldön közismert, a „Bujdosik az árva madár"-típus egyik változata. Érdekes a tápiószelei variáns, ahol az utolsó sor visszahatott az elsőre, magához hasonította azt, s ezáltal a dallam visszatérő szerkezetűvé (А В С A) vált. Az I. B. 3. dallam egy 9 versszakos ballada, melyben (az 1. sor emfatikus hangmegemelését és a 2. sor elejének egyszeri megváltoztatását nem számítva) a 3. és 4. sor elején találjuk a legtöbb változatot: a 3. sor elején kétféle, a 4. sorén négyféle variánst énekel ugyanaz az adatközlő. Az utolsó sor minden esetben magasról ereszkedik; az első három hang között szerepel vagy az oktáv, vagy a nóna. í. C. 1—2. Ereszkedő dúr jellegű dallamok Az I. С 1. dallam a kvintváltás nyomait mutatja, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a dallam 2. fele egy kvinttel alacsonyabb regiszterben mozog az elsőnél. Pontos kvintmegfelelést csak az 1—3. sor utolsó 5 hangja, valamint a 2—4. sor 1., 4. és utolsó hangja mutat. 910