Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Hintalan László: Mondókák, gyermekjátékok

„Alid meg, hogy ne csináld! 203. „Hátulsó, előre!" Libasorba állnak, egy eléjük. Mondja: Hátulsó, előre! (a hátsó előre jön) Min állsz? Cserépen. Min lebegsz? Levélen. ML van az anyád padlásán? Bécsi bicska, bomlós macska, Pacsirtatojáska. Ha elneveti magát, ördög lesz, ha nem, angyal. A sor két oldalára állnak. Mikor mindenki sorra került, az angyalok kicsúfolják az ördögöket (+ Far­mos, T.-szecső, — T.-szele). 204. Farkasszemnézés. Ketten egymás szemébe néznek. Mindent szabad (ingerelni, ijesztgetni), csak pislantani nem. Amelyik tovább bírja, az az ügye­sebb, б nyert (+ Farmos, T.-szele, T.-szőlős). 205. „Gyertyatartó, koppanta ..." Elkiáltják magukat: Gyertyatartó, koppantó, Bolond, aki egyet szól! Ezután némán nézik egymást. Arra, aki már nem bírja a hallgatást és megszólal, rákiáltanak: „Te vagy a bolond!" (+ T.-szele, — Farmos, T.-szecső). 206. Csiklandozás. Lányok csak lányokkal, fiúk fiúkkal játsszák. Egymás lábát csiklandozzák egyre följebb apró fogásokkal. Térdtől fölfelé már kevesen bírják megállni nevetés nélkül (+ T.-szele, T.-szőlős). 207. „Kibírod a hétfogást?" Fiúk játsszák. Egymás karját szorítják meg egyre erősebben, miközben hétig számolnok. Ritka az a fiú, aki végig kibírja (+ T.-szőlős, — T.-szele). „Találd meg!" 208. Humó. Egy huny, a többiek elbújnak. Akit a hunyó megtalál és a ne­vén szólít, az lesz az új hunyó (+ Farmos, T.-szele, T.-szőlős). 209. Rabos—csendőrös. A rablók egy nagyobb területen bárhová elbúj­hatnak. Ha a csendőrök megtalálják őket, erővel beviszik a „börtönbe". Ha valamelyik rab megszökik, őrzője is rablóvá válik. A játék akkor fejeződik be, ha vagy minden rablót elfognak, vagy az ügyes szökésekkel minden csendőrt rablóvá tettek (+ Mende, T.-szele, — Kóka, T.-szőlős). 210. „Gyűrű, gyűrű..." Mindnyájan énekelnek: 899

Next

/
Oldalképek
Tartalom