Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Hintalan László: Mondókák, gyermekjátékok

májú csokrokat kötnek belőlük. Masnival, gyöngyszemekkel is díszítik (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Üri). 144. Tojásmadár. Tojásra kis lyukakat csinálnak, kifújják a belsőjét, és a lyukakba papírból készült szárnyakat, fejet, farkat tesznek. Spárgával felkötik a mennyezetre (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.-szele, Üri). Különféle ügyességi eszközjátékok 145. Bugyborékfújás. Nádszálat szappanos vízbe mártanak, és minél nagyobb buborékokat próbálnak fújni (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős). 146. Színváltó játék. Angol vagy francia per je szárát meghajlítják, szájukba veszik és megnyalják, hogy vékony hártya maradjon rajta. Ezután kutyatejet csöpögtetnek rá, ami a napfényen mindig színt vált. Gyönyörködnek benne (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Űri). 147. Búzatokiász. A búza tokiászát egymás ruhájába, hajába dobálják. A ruhaujjban mozgatáskor egyre följebb csúszik, és erősen csiklandoz (+ Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Űri). 148. Bogáncs. Különböző használati tárgyakat készítenek belőle: asztalt, széket, ágyat, kocsit, házat stb. (+ Sülysáp, T.-szele). 149. Bitgáncs. 10—12 éves fiúk játsszák leginkább. Egymás hajába dobálják (+ Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Űri). 150. Sárkány. Deltoid formájúra készítik, de két rövidebb oldala helyén félkörívű fa van. Anyaga nád és újságpapír. Fülekkel, farokkal egyensúlyozzák ki, hosszú madzaggal engedik föl széllel szembe (+ Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás, Úri). 151. Gurigarepülő. Cérnagurigára csavart propellert szögeznek, köré spárgát tekernek. A gurigát kis botra húzzák, így tartják kézben, majd a spárgát hirtelen meghúzzák. Ha elég gyors a rántás, a guriga fölrepül (+ T.-györgye, T.-szele, — Sülysáp, Űri). 152. Bogárrepülő. Rajzáskor fogott cserebogár szárnyát átszúrják kemény szalmaszállal. Ezen pörög körbe-körbe a bogár (+ Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-szele, Újszilvás). 153. Forgó. Kis papír négy sarkát középre hajtják, botra szúrják. Ha szaladnak vele vagy fújja a szél, szépen forog (+ Pánd). 154. Kötélugrás. Inkább kislányok játsszák. Egy darab spárgát, kötelet két kezükbe fognak és forgatják maguk körül, közben ugrálnak (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás, Űri). 155. Ugrócska. Ketten fogják meg egy kötél két végét, forgatják, és egy harmadik átugrálja. Ha csak ketten vannak, a kötél egyik végét a kerítéshez kötik (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás, Üri). 156. Karikázás. Fiúk játsszák: kocsikereket, abroncsot hajtanak maguk előtt. Vagy meggörbített dróttal vezetik, vagy bottal hajtják (+ Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság. T.-szele, T.-szőlős, Űjszilvás, Úri). 157. Pergettyű. Orsónak a szárát, amivel régebben fontak, megrövidítik, és sima felületen pörgetik. Versenyeznek, ki tudja tovább forgásban tartani (+ Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Űjszilvás, Űri). 158. Gogó. Egy drótkarikára nyelet erősítenek, majd spárgával egy golyót kötnek rá. A karikát úgy kell mozgatni, hogy a golyó egyszer belül, egyszer 893