Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Hintalan László: Mondókák, gyermekjátékok

113. „Gyertek, gyertek, gyerekek..." Szintén homokozás közben mondo­gatták (+ Pánd, Sülysáp, Üri, — T.-szele, T.-szőlős). 114. Rongybaba. Kereszt formájú favázra készítik, a helybeli viseletnek megfelelően felöltöztetik, aztán babáznak vele: etetik, altatják, átöltöztetik, sé­táltatják stb. (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Üri). 115. Kukoricababa. Lefejtik a kukorica haját, hármas copfba fonják, sza­laggal összekötik. Fapálcával átszúrják és felöltöztetik. Keresztelőt rendeznek neki, énekelgetnek, altatják: „Csicsijja, babája, aludj el, babája!" (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős). 116. Búzagyűrű. A tarlóról összeszedett búzaszárból kötik úgy, hogy csomó, „kő" is legyen benne. 6—7 éves lányok készítik (+ Pánd, Sülysáp, T.-ság, T.­szele). 117. Csákó. Fiúk hajtogatják papírból, és katonásdihoz használják (+ Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás, Űri). 118. Töklámpa. A nem egészen érett tököt oldalról kivájják, szemet, or­rot, szájat vágnak rá, hogy olyan legyen, mint egy álarc. Karóra húzzák, gyer­tyát gyújtanak benne. Halálfejnek mondják, ijesztgetnek vele. Volt, hogy mad­zaggal engedték le a fáról valaki elé (+ Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-bicske, T.­györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás, Úri). 119. Napernyő, esernyő. Nagy lapulevelet a fejükre tesznek, úgy sétálgat­nak vele (+ Pánd, T.-bicske, T.-ság, Úri, — T.-szőlős). 120. Durrantó. Sárból kis pogácsaformákat készítenek, fölülről benyomják. Mikor kicsit megszikkad, óvatosan a tenyerükbe veszik, majd jó erősen a föld­höz vágják. Ha nem reped el előbb, jó nagyot szól (+ Pánd, Sülysáp, T.-györ­gye, T.-ság, T.-szőlős, Újszilvás, Úri). 121. Krumplidobálás. Bot végére krumplit szúrnak, és elhajítják. 200 m-re is elszáll. Versenyeznek vele (+ Sülysáp, T.-györgye, T.-szőlős, Üri, — T.-szele). 122. Kőhajítás ostorral. Egy spárga vagy ostor végébe követ kötnek, és lassú megforgatás után megrántva kirepítik (+ Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-györ­gye, T.-szőlős, Úri, — T.-szele). 123. Parittya. Két hosszabb bőrdarab végére egy kis zacskó formájú bőr­darabot kötnek, amibe követ tesznek. A szárakat összefogva megforgatják a fejük fölött, majd az egyik szárat elengedik. A kő ekkor hirtelen elrepül (+ Kóka, Sülysáp, T.-györgye, T.-szele, — Pánd, T.-bicske, T.-ság, T.-szőlős, Üri). 124. Csúzli. Az általánosan ismert forma: ágas fára kötött két gumi, vé­gén bőrdarabbal (+ Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-bicske, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás). 125. Nyíl. Az általánosan ismert forma: akácfaág két végére spárgát köt­nek, és szöges nyílvesszőt lőnek ki vele. Fiúk játéka (+Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás, Űri). 126. Bodzapuska. Vesznek egy darab bodzafát, belét kivájják, készítenek egy vékonyabb dugattyút, ami éppen belefér, két kócgolyót tesznek a két vé­gébe, majd a dugattyúval az egyik golyót hirtelen meglökve a másikat kire­pítik (+ Kóka, Pánd, Sülysáp, T.-györgye, T.-ság, T.-szele, T.-szőlős, Újszilvás, Úri). 127. Vízipuska. Bürökből készül úgy, mint a bodzapuska, de egészen kis lyuk van a végén. Dugattyújára kócot tesznek, felszívják a vizet, majd egy­másra spriccelik (+ T.-szele, Űri). 128. Kulcspuska. Nagy lyukas kulcsba gyufamérget kaparnak, szöget köt­nek a végéhez, majd beledugják. Ha erősen odaütik egy kemény tárgyhoz, na­891

Next

/
Oldalképek
Tartalom