Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Örsi Julianna: A Tápió mente társadalomnéprajzáról

magasabb a korábbi értékénél. 83,55%-os a szülőhely szerinti endogámia. Az első generációs betelepültek száma jelentősen csökkent. 10,89% az, aki más településen született, de házasságkötésekor Tápiószentmártonban lakott (15. kép). A tíz év alatt 39 településről származók kerültek házassági kapcsolatba a tápiószentmártoniakkal. A lakóhelyi adatok szerint 14 településről választottak maguknak párt. A szülőhely szerinti exogámiát elemezve megállapíthatjuk, hogy Tápiószentmárton házasodási társközségei: Nagykáia (8 házasság), Tápiószele (8 házasság). Házasodási körzetéhez tartozik ekkor Albertirsa (4 házasság), Farmos (3 házasság), Tápiógyörgye (3 házasság), Budapest (3 házasság), Pánd (2 házasság), Szolnok (2 házasság), Abony (2 házasság), Űjpest (2 házasság), Szentmártonkáta (2 házasság). Egy közös házasság fordul elő közeli településekkel (Tápiószecső, Lőrinckáta, Tápióság, Tóalmás, Káva, Kóka, Űjszász stb.) ugyanúgy, mint távolabbi megyékben található helységbeliekkel (Nógrád, Bács, Békés, Baranya, Arad, Kolozs megyék). E szórványadatok azt mutatják, hogy megszűnt az északi irányból jövő erőteljes migráció (18. kép). A lakóhely szerinti házasodási körzet: Nagykáta (7 házasság), Bicske (4 házasság), Budapest (4 házasság), Farmos (3 házasság), Albertirsa (3 házasság). TÁPIÖSZENTMÁRTON 1940, 1945, 1950 A XX. század közepéről kiválasztott három év adatai szerint kizárólag házasságkötés céljából nem változtatnak sűrűbben lakóhelyet a fiatalok, mint a korábbi generációk. A lakóhely szerinti endogámia 1940-ben 86,84%, 1945-ben 89,36%, 1950-ben 89,04%. A tiszta endogámia viszont jelzi számunkra, hogy a faluban a törzsökös lakosság száma egyre kevesebb. A szülőhely szerinti endogámia 1940-ben 68,42%, 1945-ben 61,7%, 1950-ben 57,14%. Az ifjú házasok között rohamosan nő a máshol születettek, de Tápiószentmártonban lakosok aránya. 1940-ben 18,42%, 1945-ben 27,66%, 1950-ben 31,9% a mozgó réteg aránya (19. kép). Ez összefüggésben van a gazdasági-társadalmi változásokkal. A falu társadalmi átrétegződése nagyobb arányú lakóhely-változtatással is járt országszerte. A házasodási vonzáskörzetet úgy állapítjuk meg, hogy a három év adatait összevontan kezeljük. A legtöbb szülőhely szerinti exogámia Tápiószelére (16 házasság), Tápióbicskére (5 házasság), Farmosra (5 házasság), Budapestre (4 házasság), Jászberényre (4 házasság), Tápióságra (3 házasság) irányul. Az 1—2 közös házassággal szereplő települések között éppúgy megtalálhatók a Tápió menti falvak, mint az ország távoli területén fekvők. A lakóhely szerinti exogámia térképe a Budapest—Cegléd—Üj szász—Jászberény közé eső területet foglalja magába. (Mindössze két házasság esik ezen kívülre: Debrecen, Szentborbás, Somogy megye). Házasodási társközségnek tekinthetjük Nagykátát (6 házasság), Budapestet (4 házasság) (20. kép). i. $ * A két település házasodási kapcsolatainak összegzéseként a következőket állapíthatjuk meg: Mindkét településre az endogámia a jellemző. A vizsgált időszakokban 82,57%—94,44% között vannak az értékek. Tápiószentmártonban viszont — 672