Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

hagymahéjban festették meg, amelyre a monogramot szappannal írták rá. Ez a rész fehéren maradt a tojáson. Festés után pedig szolannahéjjal kenték be, ettől fényes színt kapott. Díszesebb tojást nem használtak Pándon. Ugyanezt jegyezhettük le Tápióságon is. A narancsos víz a gyerekek kedvelt locsolóvize volt Szentmártonkátán is. Egy üveg vízbe beáztatták a naracs héját, az üveget ruhával lekötötték és azzal locsolkodtak. A közismert Zöld erdőben jártam kezdetű verset mondták itt is. Ezt a verset ismerik Tápióságon és Tápiószentmártonban is, mellette pedig az alábbi versikét kedvelik még: Én kis kertész legény vagyok, rózsavízzel locsolkodok, szépen kérem az anyját, de még jobban a lányát, hagy locsoljam meg a göndör haját. Tápiószentmártonban ugyanennek a versnek egy másik változatát jegyeztük le: Én kis juhász legény vagyok, rózsavízzel locsolkodok, szépen kérem az apját, de még jobban az anyját, engedje meglocsolni a lányát, mint a pünkösdi rózsát. Más típusú húsvéti locsolóversekre a Tápió mentén nem találtam. Az emlékezet szerint pedig húsvét harmadik napját, azaz húsvét keddjét sem ünnepelték meg vizsgált területünkön. FEHÉRVASÁRNAP A húsvétot követő első vasárnap neve Kókán, Tápióságon és Tápiósülyben. Itt, s valószínűleg a többi katolikus településen is az elsőáldozás miatt kiemelkedő jelentőségű ünnepnap. Tápióságon a nap nevét és az elsőáldozó kislányok fehér ruháját összefüggésbe hozzák. A visszaemlékezés szerint Tápiósülyben is mindig fehérvasárnap volt az elsőáldozás. MÁJUS 1. A jeles napok sorában május 1. a kevésbé jelentős határnapok sorába tartozik. Néhány településen, így Pándon és Tápiószentmártonban ezen a napon hajtották és hajtják ki a csordát. Másutt — amint ezt láttuk is — ennek Szent György-nap volt a hagyományos időpontja. A két alkalom összehasonlítása azt mutatja, hogy május 1. az újabb keletű terminus. A közelmúlt évtizedekben vált május 1. a május fa állításának egyik alkalmává is. A korábbi évtizedekben ennek pünkösd volt a hagyományos időpontja, amint ezt majd később részletesen meglátjuk. A májusfa állításának szokása egységes adataink szerint az egész vizsgált területen, s a mai napig gyakorolt szokások közé tartozik. A májusfa vagy máj fa fűzfa vagy nyárfa volt. A májusfaállítás a lányok és legények kapcsolatában, az udvarlásban kapott nagyobb jelentőséget. A komolyabb udvarló, 786