Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

11-ig, mert akkor megszólalt a harang és ez végét jelentette a mulatságnak. Éjfélkor megkezdődött a nagyböjt. A kókai bálokban a fiatalok a Megismerni a kanászt nótájára kanásztáncot jártak. Néhány Tápió menti település sajátos farsangi szokása a Jászság felé kapcsolja vidékünket. Ez pedig a vénlányok, a pártában maradt lányok húshagyókeddi kicsúfolása. Saját gyűjtésem során ennek csak halvány emlékeit találtam meg, ezért az alábbiak Nagy József gyűjtéséből származnak. A szokás neve ciberehordás (Tápiógyörgye), ciberefazék hordás (Nagykáta). Tápiógyörgyén a legények farsangkor rossz fazekat, aminek cibere volt a neve, vittek el a lányos házakhoz és odadobták a küszöbre bosszúból, mert a lány nem ment feleségül hozzájuk. Közben ezt kiáltották: Szűrd a ciberét! Nagykátán már elmaradt ez a szokás, csakúgy mint Tápiógyörgyén. Nagykátán azonban a szokásnak megvolt egy csúfoló jellegű és egy udvarló, kedveskedő jellegű változata. A csúfoláskor a legények a lányos ház küszöbjéhez vágták a rossz cserépfazekat, majd elszaladtak. Az udvarló legény azonban ajándékát a ciberefazékba tette, észrevétlenül a konyhába vitte és a sarokba tette. Ügy akadtak rá a lányok. Nagykátán azonban szokásban volt a lányok ciberefazék hordása, is. HÜSVÉTI ÜNNEPKÖR, TAVASZI ÜNNEPEK GERGELY-NAP (MÁRCIUS 12.) Időjárás jóslásáról ismert nap. Pándon azt mondják, ha Gergely-napkor fúj a szél, akkor még 40 napig fúj. Gergelyt fagyos napnak tartják Szentmártonkátán. Azt mondják, hogy Gergő majd rázza a szakállát! Ezen a napon hó szokott lenni. MÁRCIUS 15. E nap hagyományaival általában keveset vagy egyáltalán nem foglalkozott még a kutatás. A Tápió mentén sem vizsgáltuk részleteiben, hogy a nap évszázados megünneplésének milyen hagyományos mozzanatai voltak, s hogy egyáltalán a nap be tudott-e kapcsolódni a jeles napi szokásrendbe. A későbbiek során ennek és más hasonló ünnepnek a vizsgálata elkerülhetetlenné válik. Az 1848-as forradalom és szabadságharc emléknapjaként mindenki számon tartja. Egykor, még a két háború között is a falvak egész népét megmozgató nagyobb ünnep volt, amelyen pl. Sülyben magyar ruhában, Űriban pedig viseletben vettek részt a lányok. SÁNDOR, JÓZSEF, BENEDEK (MÁRCIUS 18., 19., 21.) E névnapok szintén időjárásjóslásukról nevezetesek. A velük kapcsolatos csízió szerte az országban, s a vizsgált településeken is általánosan ismert. Meleget hozó napoknak tartják őket, a tavasz kezdetének. 776