Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Kocsis Gyula: A Tápió-vidék településtörténete a XII. századtól

tozhatott a XIV. századi Dúsnak, egy kis szakaszon Mendével is határos, azon a részen, ahol a határjárás szerint Dusnoknak kellett lenni. A Dusnokkal szomszédos települések XIV. századi birtokosait ismerjük, egyik sem rokona az Ákos nemzetségnek. Egyedül Thuz birtokosa állott kapcsolatban Mikch bánnal, akinek javaslatára 1323-ban kapta a községet birtokul. A Mikch leszármazottak többi birtokától tehát idegen birtokosok falvainak sávja választotta el Dusnokot és Körtvélyest, csak annak a kis határszakasznak a birtokosát nem ismerjük, amely település az 1373. évi határjárás után mintegy száz évvel 2. sz. térkép: XIII. századi birtokviszonyok a Tápió vidékén. Mende néven tűnik fel a forrásokban. A Mendével és a XVII. században, a környező települések több mint fél évszázados pusztulása után felbukkanó Szentistvánnal szomszédos településeket kivétel nélkül ismerjük már a XIII. század második feléből. Tehát e kettő közül valamelyik lehetett az az Ákosülése, amelyhez Dusnokot és Körtvélyest jogtalanul csatolták. A földvár Szentistván puszta egykori határában van, de mindkét határt a Bosnyiák, majd ennek jogán a Keglevich család birtokolta a XVII—

XVIII. században, így a kettő közti határvonal késői, a földesúri szándékok szerint kialakított határ is lehet. Tovább erősíti véleményünket, hogy 1312-ben Ákos nembeli Mihály cornes fiai megvásárolták a margitszigeti apácáktól a közvetlenül szomszédos Oszlárt és Sülyt, tehát egy nagyobb birtoktömb kialakításába fogtak. 1323-ban pedig a szintén szomszédos Thuz-t Mihály comes fia Mikch sárosi főispán javaslatára helyettese, Balázs alvárnagy adományba kapta a királytól. További érvként 71 BILLEI NEMESEK ÀK05 NEMZETSÉG EGYHÁZ! BIRTOK PÉTERI NEMESEK SÁGI CSALÁD KOKAI CSALÁD KARTAL NEMZETSÉG KÁTAI NEMZETSÉG BICSKEI CSALÁD SÔREGI CSALÁD