Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Nagy Varga Vera: Adalékok a népi faldíszítéshez a Tápió vidékéről

18. sz. kép: „Fehér Istvánné Ladányi Anna furmával fest a györgyei Falumúzeumban (Gajzagó Jolán felvétele) CKMF 31 259 A TAPIÓGYÖRGYEI FALUMÚZEUM FESTÉSE 1983-BAN A faluban a férfi szobafestők (piktorok) mellett a festőasszonyoknak fia­talabb nemzedéke is munkálkodik. Napjainkban a 30-50 éves asszonyok gumi­hengerrel festenek és a furmával való festésről éppen csak hallottak A falu­múzeum festésére ajánlkozott egy fiatalabb ügyes kezű festőasszony, de a fent említett okok miatt szolgálatait nem vehettük igénybe. Napközben az étterem konyháján dolgozik, munka után ismerősöknél szokott festeni, ha megkérik rá Gyanta Marcsa néni sajnos 1982-ben elhunyt, tanácsát nem kérhettük ki. Töb­ben ajánlották a faluban az idősebb nemzedékhez tartozó Péter Annus nénit aki néhány évvel korábban aktív festőasszony volt. Fehér Istvánné Ladányi Anna (ragadványnevén Péter Annus) 70-es éveit taposó festőasszony eleinte hú­zódozott, fajos lábára hivatkozott, hogy ő a festést már nem tudja elvégezni Beszélgetéseink alkalmával igyekeztem meggyőzni arról, hogy rajta kívül a fa­luban senki sem tudja felidézni a 20-as évek faldíszítési szokását. Megvallotta hogy meg ma is eljár festegetni, de a mai igényeknek megfelelően csak kismé­retű furmákat használ* Nagyon nehéz volt régies, nagyméretű furmát találni a faluban. Gyanta Marcsa néni lánya az anyja halála után elégette a mintákat Vegui az egyik fiatalasszony — bölcsődében mosónő — az egyik reggel beho­649

Next

/
Oldalképek
Tartalom