Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
Nagy Varga Vera: Díszített famunkák a Tápi mentén a XVIII–XIX. században
reket. Vö. „Adatok a népi faldíszítéshez a Tápió vidékén" с tanulmány képmellékletében „Szobabelső a Györgyei Falumúzeumban". 46 Jász Múzeum 83.98.1. Méretei: H = 90 cm, Sz = 38 cm, M = 79 cm. 47 Telek István házában a kamrában volt. Emlékezete szerint az 1890-es években vehették Szolnokon. 48 Vö. 5 számú ábra, a lakóház ablakát ábrázolja, melyben a téka előkerült. 49 Juhász A., é. n. 1795-ös datált hódmezővásárhelyi tékát közöl. 50 Cs. Sebestyén K., 1937. 145—6. Az Ormánságból, a Duna—Tisza közéről, Balaton vidékéről és Hódmezővásárhelyről említ példányokat. 51 Ikvai Nándor felvétele, CKM Fotótára. 52 Manga J., 1972. 57. 53 Égető Melinda szíves közlése: az 1960-as években a szekszárdi múzeum gyűjteményében helyezett el hasonló feszületet és az 1980-as években Kecelről gyűjtött hasonlót a kalocsai múzeum számára. 54 Hofer T., 1982. 308. 55 Uő. 1982. 314—321. A történeti adatokon kívül felhívja a figyelmet a Duna—Tisza közi fejfák díszítései között a kehely és a halotti urna (?) is föllelhető. 56 Viski K., 1910. 221—2. és Magyarság Néprajza II. 300. és 342. A guzsalyformakat hasonlította össze a fejfaformákkal. 57 Nóvák J. L., 1910. 100. — Pócs Ê., 1979. 97—107. Megalkotta a leghasználhatóbb csoportosítást. 3 típust és több alcsoportot állapított meg: 1. fatönkös fejfa, 2. oszlopos fejfa és 3. táblás fejfa. Az elemzésnél ezt a csoportosítást alkalmazzuk. 58 Kunt E., 1975. 475—505. — Véleménye szerint is a fejfa éppúgy képviseli alakjával, díszítésmódjával, megmunkálási módjával azt a közösséget, ahol elkészült és felállításra került, mint azon közösség tárgyi kultúrájának egyéb darabjai. A fejfa zökkenőmentesen olvad bele egy adott népművészeti egység formavilágába. 59 Nagy D., 1974. 287. 60 Nóvák J. L., 1910. 20—25. 61 Nóvák J. L., 1910. 25., 26. — Nagy D., 1974. 185. oldalon 426-os számú rajz. 62 Nóvák J. L., 1910. 25., 26. — Nagy D., 1974. 185. oldalon 427. számú rajz. 63 Nóvák J. L., 1910. 26. 64 Nóvák L., 1980. 17. 65 Galgóczy K., 1877. III. 20. 66 Uő. 187. 67 Hofer Tamás fejfarajzai a szentmártonkátai református temetőből, Néprajzi Múzeum Adattára, R. 10 864. 68 Pócs É., 1981. 453. 09 Nóvák L., 1980. 17., 33. 70 Galgóczy K., 1877. 224. 72 Pócs É., 1979. 99.: Véleménye szerint a fatönkös fejfa alcsoportját képezi a csónak alakú fejfa is. A fatönkös fejfa: a fatönk majdnem természetes állapotában. Eleje jobban megmunkált és felirattal ellátott, másik három oldala kevéssé kidolgozott. Ez a legegyszerűbb forma. — Nóvák József Lajos ezeket az első csoportba fejefa néven sorolta be. Ez egy helyi elnevezés — pl. Cegléden is így neveznek mindenféle fejfát — ezért, a fatönkös fejfa elnevezés jobban kifejezi a típus lényegét. 73 A szöveg fölött vésett fűzfa. „Itt nyugszik Tóth Zsigmond élt 60 évet mh 1980". 74 Pócs Ê., 1979. 100. Az oszlopos fejfák csoportjába sorolta a gombosfákat. 75 (szerk.) Kecskés Péter: Temetők, (katalógus) szöveg: Zentai Tünde. — Fejfák képe a katalógus hátlapján, származási hely megjelölése nélkül. 76 PmL. Tápiószelei telekkönyv 1883. — MSK Uj sorozat 42. kötet, az 1910-es népszámlálás adatai. 77 Galgóczy K., 1877. 199. 78 Banner J., 1914. a jászberényi sírkeresztekről — Burgyán M., 1972. 330—344. A szív alakú sírjelekről — Pócs Ê., 1981. 453. A reformáció idejére valószínűsíti a fejfaszerű sírjelek protestáns felekezetekhez kötődését és a keresztek ekkor váltak a római katolikus temetőben sírjelekké. — Takács В., 1980. 135. 79 Magyarság Néprajza II. 341. 1186. és 1188. számú képek. 80 A keceli katolikus temetőben is ugyanilyen fakörösztök vannak. Ilyen sírjelet közöl még Lükő G., 1982. 206. (3 sírkeresztet a móricgáti temetőből). Szerinte hasonlók vannak a nagybaracskai és a sükösdi temetőben is. — Beck Z., 1965. 637. Az Orosházán kisebbségben levő katolikusok temetőjéből. — Az Arany János Múzeum gyűjteményében van egy könyv alakú butella (XIX. sz. második feléből), 634
