Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

U. Kerékgyártó Adrien: Népviseleti emlékek a Tápió mentéről

A GYÁRI ANYAGOK TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐRUHÁZATBAN A FÉRFIVISELET * . A falusi gazdálkodó nép férfi viseletében az ősi kender alapanyag mellett feltűnő legelső anyag a pamutos. illetve pamutvászonfajta volt, ami elsősorban az ünneplő ruhadarabok anyagaként jelentkezett. A másik terjedni kezdő anyag a kék és fekete posztó. Ebből varrták a köz­vetlenül az ingre vett ujjatlan mellényt, amit a Tápió mentén laj Ы vagy kis­lajbi elnevezéssel illettek (15., 37. kép). Mivel az felsőruhaként szolgált, eleje­háta egyaránt posztóból készült. Az ujjatlan lajbi mind a.földmívesnép, mind á pásztorok közt egyaránt elterjedt. Míg a férfi viseletben — idők folyamán — új és újabb viseletdarabok váltották egymást, az ujjatlan lajbi kevés formai változtatással megmaradt egészen addig, amíg csak át nem vették — a városi öltözködés hatására — a kétféle anyagból varrt, kimondottan az öltöny kiska­bátja alá viselt mellényfajtát. Ez községenként kisebb-nagyobb eltolódással, az 1930-as években következett be. A kislajbinak a gombolás részét díszítették, gombokkal vagy a gomblyuk 27. kép. Fiatal asszony selyem fejkendővel, ujjasban. Űri. — (Felv. 1943. Népr. Múz. F. • 260 718) 572

Next

/
Oldalképek
Tartalom