Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

U. Kerékgyártó Adrien: Népviseleti emlékek a Tápió mentéről

a környező kiváltságot élvező mezővárosokban húzta meg magát: Kecskeméten, Cegléden vagy Jászberényben, ahonnan a ságiak és szeleiek zömmel régi lakóhelyükre vissza is települtek. De volt község, amelyik teljesen elnéptelenedett, így a XVII. században még szerepet játszó Zsiger teljesen eltűnt a térképről.

5 A gazdasági dolgozók száma a XVI. századtól a XVIII. század elejéig meggyérült, ezért a földesurak a Tápió mente jobbágyainak pótlására — elsősorban az északabbra fekvő birtokaikról — telepítettek át jobbágyokat;

6 de a jobb megélhetés reményében, szökött jobbágyok önként is letelepedtek. így 1. kép. Szűr 1860-ból. Tápióbicske (Ceglédi Kossuth Múzeum, 64. 711.) 546