Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

I. Sándor Ildikó: A lakóház tüzelőberendezéseinek változása száz év alatt a Tápió vidékén

gyugtuk a fazekat, osztán a szemvonó, vagy a piszkafa segítségével még beljebb toltuk, hogy jobban melegedjen (Pánd)." „Kocsonnyát is ott főztünk a kemencében. Este befűtöttünk egyenletesen. A fazekakat szemvonóval betoltuk, oszt reggel ugyancsak avval húztuk ki. Nagyon vigyázni köllött. Nem volt könnyű" (Úri). Tápiószentmártonban a piszkavasat is használták erre. Idősebb emberek Tápióságon és Tápiószentmártonban arról tudnak, hogy kétágú favillával tolták be a fazekat a kemencébe,

64 úgy, hogy „a villa egyik ágát a fazék fülébe akasztották, a másik ág a fezek oldalához passzolt. Körülbelül 180 cm hosszú volt" (Tápiószentmárton). Pontos nevét ennek a kemenceszerszámnak nem tudták az adatközlők. Tápióságon kétfülű fának, Tápiószentmártonban egyik adatközlő kétágú fának, a másik kétágú piszkafának nevezte.

65 A Tápió mentén egyetlen községben sem hallottak a kantaszekér használatáról. Úriban 70 éven felüli asszonyok a kétágú piszkafáról sem hallottak. Kérdésünkre azt válaszolták: „hát ott a szemvonó"! A tévő a kemence fontos tartozéka. Általános neve tévő. Néhány községben tévének

66 is ejtik (Tápiószentmárton, Alsóegreskáta). Szlovák neve zahadka (Tápiósáp, Mende). Tápiószentmártonban a tévén kívül még előtkének is nevezték (45—47., 88—89. kép). A tévő a kemence szájának elzárására szolgál. A kemence melegét tartják, vagy szabályozzák vele fűtéskor, kenyérsütéskor, főzéskor. Ha nem tennék fel a tévőt kenyérsütéskor, nem kelne magasra a kenyér, mert gyorsan kihűlne a 74. kép. Gömbölü kemince. Széles padkáját levágták, csak a kuckója maradt meg. Üjszász. (F.: Ikvai N., CF 20 399) 75. kép. Kerek kemence deszkapadkával. Kézzel és sablonnal festve, fröcskölve. Tápiógyörgye. (F.: Gajzágó J.) 501