Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

I. Sándor Ildikó: A lakóház tüzelőberendezéseinek változása száz év alatt a Tápió vidékén

kivették. Azt hívtuk fidibuksznak. Avval gyútottak az emberek a pipára. Ha égett a tűz a spórheltba, vagy este, mikor mán égett a lámpa, hát mentek a fidibuksszal, szépen bedugták a lámpacsőbe, az meggyút, oszt avval gyútottak rá, nem mindig a gyufával. Mer ezelőtt pipa vót, nem cigaretta, mint mán most" (Felsőegreskáta). A padka, patka (általános elnevezés) félkör alakban épült a kemencéhez, a ház hátsó falától a közfalig (60—70 cm magas, és eredetileg ugyanilyen széles) (68., 77., 78. kép). A padka lábazatát sárfalból (Szentmártonkáta), majd vályogból készítet­ték. A padka tetejére gyakran „gyalult deszkát tapasztottak" (68., 72., 80. kép). A két világháború között módosabb helyeken a padkát már nem sárból csinálták, hanem félkör alakú lócát helyeztek a kemence köré. Ez a deszkapad jóval keskenyebb volt a régi típusú sárpadkánál. Szélessége legfeljebb 30—40 cm, és csak ülésre szolgált. A deszkából való padka lábait csinosan kifaragták: „ojan vót, mint egy szép bútordarab" (Űri). (Lásd a 67., 69., 75—76., 81—83. ké­peken.) Előfordult, hogy a bútorok szaporodásával előállott helyhiány miatt az ere­detileg egybeszabott, nem mozdítható padkát kettévágták, és a nyári időszakra, amíg nem fűtöttek, feltették a padlásra. Később esetleg csak egyik felét illesz­tették vissza a helyére (Tápiószentmárton). A vizsgált terület egyes községeiben gyakoribb volt a deszkaborítású, vagy a deszkából készített padka használata pl. Tápiósáp, Űri, Tápiógyörgye. Máshol (pl. Szentmártonkáta) ritka házban volt deszkapadkájú kemence, többnyire sár­padkákat csináltak. A sárpadkák teteját, oldalát „szépen lesimították" pelyvás sárral, s a ke­mence színére meszelték, vagy festették. A padka tetejére, hogy ne fogja meg a ruhát, de főleg ne kopjon meg hamar, házilag szövött rongyszőnyeget, il­letve pokrócot tettek, amit pakrócnak (Tápiószentmárton), patracnak (Tápiósze­cső, Tápiósüly) neveztek (76—77. kép). így melegebb és kényelmesebb volt az ülés (Pánd). 58. kép. Kisméretű kaminajtó. A kemencében két kiégetlen karó vége látszik. Pokoltanya. (F.: Ik­vai N., CF 20 362) 492

Next

/
Oldalképek
Tartalom