Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
I. Sándor Ildikó: A lakóház tüzelőberendezéseinek változása száz év alatt a Tápió vidékén
kivették. Azt hívtuk fidibuksznak. Avval gyútottak az emberek a pipára. Ha égett a tűz a spórheltba, vagy este, mikor mán égett a lámpa, hát mentek a fidibuksszal, szépen bedugták a lámpacsőbe, az meggyút, oszt avval gyútottak rá, nem mindig a gyufával. Mer ezelőtt pipa vót, nem cigaretta, mint mán most" (Felsőegreskáta). A padka, patka (általános elnevezés) félkör alakban épült a kemencéhez, a ház hátsó falától a közfalig (60—70 cm magas, és eredetileg ugyanilyen széles) (68., 77., 78. kép). A padka lábazatát sárfalból (Szentmártonkáta), majd vályogból készítették. A padka tetejére gyakran „gyalult deszkát tapasztottak" (68., 72., 80. kép). A két világháború között módosabb helyeken a padkát már nem sárból csinálták, hanem félkör alakú lócát helyeztek a kemence köré. Ez a deszkapad jóval keskenyebb volt a régi típusú sárpadkánál. Szélessége legfeljebb 30—40 cm, és csak ülésre szolgált. A deszkából való padka lábait csinosan kifaragták: „ojan vót, mint egy szép bútordarab" (Űri). (Lásd a 67., 69., 75—76., 81—83. képeken.) Előfordult, hogy a bútorok szaporodásával előállott helyhiány miatt az eredetileg egybeszabott, nem mozdítható padkát kettévágták, és a nyári időszakra, amíg nem fűtöttek, feltették a padlásra. Később esetleg csak egyik felét illesztették vissza a helyére (Tápiószentmárton). A vizsgált terület egyes községeiben gyakoribb volt a deszkaborítású, vagy a deszkából készített padka használata pl. Tápiósáp, Űri, Tápiógyörgye. Máshol (pl. Szentmártonkáta) ritka házban volt deszkapadkájú kemence, többnyire sárpadkákat csináltak. A sárpadkák teteját, oldalát „szépen lesimították" pelyvás sárral, s a kemence színére meszelték, vagy festették. A padka tetejére, hogy ne fogja meg a ruhát, de főleg ne kopjon meg hamar, házilag szövött rongyszőnyeget, illetve pokrócot tettek, amit pakrócnak (Tápiószentmárton), patracnak (Tápiószecső, Tápiósüly) neveztek (76—77. kép). így melegebb és kényelmesebb volt az ülés (Pánd). 58. kép. Kisméretű kaminajtó. A kemencében két kiégetlen karó vége látszik. Pokoltanya. (F.: Ikvai N., CF 20 362) 492