Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
Halász Péter: A Tápió menti falvak telekhasználata és építkezésének változásai
HALÁSZ PÉTER (Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest): A TÁPIÓ MENTI FALVAK TELEKHASZNÁLATA ÉS ÉPÍTKEZÉSÉNEK VÁLTOZÁSAI A tájegység hagyományos települési rendjét tekintve az úgynevezett kétbeltelkes (szálláskertes) rendszer jegyeit mutatja, népi építészete pedig alföldi (középmagyar) háztípushoz tartozik. A település, az építészet és a lakáshasználat alapján nem mutathatók ki számottevő — és főleg nem következetes — eltérések a Tápió mente települései között. Még a közigazgatásilag legfiatalabb, mindössze néhány évtizedes Tápiószőlős, de még a Zagyva völgyéhez is hajló, egykor jász népességű Űjszász sem üt el a Tápió menti településekre jellemző általános képtől. Nincsen számottevő eltérés közöttük aszerint sem, hogy lakosságuk folytonos vagy a XVIII. században települt újjá, törzsökös magyar, vagy kisebb-nagyobb részben megmagyarosodott szlovákokból áll. Bizonyos eltérések természetesen mutatkoznak a 18 falu hagyományos építészetében. Ezek a különbségek egyrészt a módosságra vezethetők vissza, ez viszont a települések egykori paraszti, nemesi, illetve uradalmi jellegével is öszszefügg, ami sokáig hatással volt a települések hagyományőrző jellegére, az új dolgok iránti fogékonyságára is. Ezt természetesen a közigazgatási státus, valamint a közlekedési viszonyok és a fővárostól való távolság is sokféleképpen befolyásolta. Ennek megfelelően a népi építészettel és a lakáshasználattal kapcsolatos változások csak nagyjából zajlottak egyformán, s e téren a települések között esetenként számottevő időbeli különbségek következtek be. Mindezek a különbségek azonban nem fedhetik el előlünk, hogy a Tápió mentén egységes népi építészeti hagyománnyal van dolgunk, amelynek azonban már olyannyira széttöredeztek a darabjai, hogy úgy kellett azokat innenonnan, egyik-másik településről összeszedegetnünk, sokszor pedig az idő rárakódott rétegei alól — előkaparnunk. A TELEPÜLÉS RENDSZERE A Tápió mentének gyakorlatilag valamennyi településén megtaláljuk a megosztott (kétbeltelkes) települési rendszer valamelyik formáját, amelynek emlékei a XVI. századig nyúlnak vissza. 1 Györffy István megtalálta a kertes település nyomait a XVIII. század második felében készült első katonai felvétel térképlapjait vizsgálva Kókán, Szentmártonkátán, Farmoson, Nagykátán, Tápiógyörgyén, Tápiósülyben és Űjszászon. 2 Szentmártonkáta térképén még oda is 359