Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
G. Móró Csilla: Tápiógyörgye birtokviszonyai
Területe az általunk vizsgált időszakban 12 100 katasztrális hold. Lakóházainak száma: 860, melynek döntő része vályogból és sárból épült (846), zsúpvagy nádtető fedte (683). Kis részüknek volt zsindely teteje (153), s csak 24 ház fedele készült cserépből vagy bádogból. 17 A község belterületét 219. k. hold, a külsőséget 11 881 k. hold alkotta, mely magában foglalta Kis Megyer, Nagy Megyer és Szőrös pusztákat. 18 A beltelken 703, a dűlőkben 157 ház állt. A birtokrészleti jegyzőkönyv alapján határát 23 dűlő alkotta, 19 melyek elhelyezkedését térképvázlatunk is szemléltet. 20 A határrészek elnevezései között a Megyer törzs nevét két határrész is őrzi: Kis Megyer és Nagy Megyer. A Páskom határnév mögött a felosztott közlegelő rejlik. Valószínűség szerint az 1850-es évek közepén történt a kettéválasztás. A nyugati rész lett a községé Nagy Páskom (18) és Kis Páskom (13), amit apró parcellákban (1—1 hold) szétosztottak. A keleti részt a két nagybirtokos kapta,, amelyet így Urasági Páskomnak neveztek (14). 21 Birtokrészleti jegyzőkönyvünk már nem jelöli, de még a mai lakosok emlékezetében is él az Urbárium határrész elnevezés. 22 Ez a terület, nevét az úrbéri rendezés során kapta, itt volt a telkes jobbágyok szántóföldje (15 kat. hold). A korszakra vonatkozó, helységnévtárak (1900, 1907, 1913) felsorolásai között is megtalálható az Urbárium elnevezés. E felsorolásokban nem, de a kataszteri térképen és a birtokrészleti jegyzőkönyvben szereplő dűlők, s a visszaemlékezők elbeszéléseinek egyeztetése alapján ez a terület a Nagyszéki, Vámosszéki, Kerekszéki, Gazsi-, Pap- és Varrók széke területének déli részére tehető. A község forrásunk által rekonstruálható 12 100 holdas „határa gazdag televényű fekete agyagos föld, mely magában hordja még a víz. alól- kikerülés után megérlelt őstermő erőt, s a legjobb hírben álló aczélos búzát és repcét is bőven termi".? 3 Az 1909-es kataszteri kiigazításban felvázolt határkép kedvező talajviszonyokról tudósít, mely az egyes művelési ágak földjeinek 8 minőségi fokozatát jelöli meg. 24 Láthatjuk, hogy a szántóföldek döntő része másod-; harmad- és negyedosztályú, az ötödik és hatodik minőségi kategóriában kis terület található. Ez azt bizonyítja, hogy a györgyei határban igen jó minőségű szántóföldön gazdálkodtak. A rét területei 1., 2., 3., 4., a legelőé 1., 2., 3., 4., 5. osztályba sorolhatók, tehát az állattenyésztésnek nagyon jó alapot adtak. A szőlőbirtok 2., 3., 4. osztályú földeken található, még az erdők és kertek talaja igen kiváló minőségű 1. és 2. osztályú. Megállapíthatjuk, hogy a györgyei határt döntően jó és kiváló minőségű földek alkották, melyek elsőtől a negyedik osztályba sorolhatók. Kevésbé minőségi földterület (5., 6. osztály) 1%-ot alkot, ami igen csekély. A határ földjeinek minőségéről a ma élő idős emberek elbeszélései során kaptam némi tájékozódást. 25 A belterülethez közel eső határrész a Kis Páskom és Nagy Páskom, ami eredetileg legelő volt, de jó minőségű földje miatt feltörték szántónak. A Nagytelki és Kistelki rész távolabb esett a falutól, ezeknek is jó, minőségi búzát termő a földje. Sziget dűlő közel volt a faluhoz, de nagyobbrészt legelőnek használták. A Homoki dűlő neve magában rejti talajának minőségét, mely gabonaféléknek rossz volt, inkább kapásféléket termeltek benne. A Nagy széki, Vámosszéki, Kerek széki, továbbá Gazsi széke, Pap széke és Varrók széke agyagos részein esős évben összegyűlt a víz, így terméketlenné vált. Egy részük mocsaras volt állandóan, szikes részét legelőnek használták, a vízmentes terü341
