Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Berényi István: A Tápió mente földhasznosításának átalakulása

átalakulásának. Ezt a konzerválódást szükségtelen negatív jelenségként értel­mezni. Az adott társadalmi-gazdasági helyzetben a terület intenzív és racio­nális hasznosítását jelenti a kisüzemi vagy részben kisüzemi gazdálkodás. Az aktív generációk esetében pedig a legkevésbé sem jár együtt kedvezőtlen élet­körülményekkel. Valóságos társadalmi probléma itt is az idős, munkaképtelen tanyasi népességgel van, de e tekintetben a helyzet alig rosszabb, mint a fo­gyó népességű aprófalvakban. A külterületi népesség fogyása a Tápió mentén is általánosan erős volt az 50-es évektől (11. ábra), de még 1970-ben is kb. 9 ezer ember, az összes né­pesség kb. 12%-a élt tanyákon. 1950—1970 között főként a szántóföldi növény­termelő tanyák tűntek el a tagosítás révén. A legdrasztikusabb tanyafelszá­molódás Mende, Szentmártonkáta, Űjszász határában volt, ahol 1949-ben még a népesség fele élt külterületen (5152 fő), de 1970-ben már az 1%-ot sem érte el arányuk (137 fő). Ez a népesség azonban csak részben költözött be az „anya­településbe", gyakran foglalkozást váltva a fővároshoz húzódott közelebb. A ko­rábbi határhasználat is módosult, hiszen a nagyüzemek a művelhető szántó­felület növelésére törekedtek; a korábbi ligetek, a tanyák körüli kisebb rét- és legelőfoltok, gyümölcsöskertek eltűntek. Ezekről ma már csak a talaj elszíne­ződés vagy a tavaszi belvizek foltjai stb. árulkodnak. Tápió mente falvainak társadalmi struktúrája között kialakult különbség nyilvánvalóan visszahat a földhasználatra is. Az agrárjellegű tanyás községek­ben nehezen képzelhető el a földhasználat szerkezetének — és a tulajdonviszo­nyoknak — gyors átalakítása, mert az a fiatal generáció gyors elvándorlását jelentené, az idősebb generációt pedig súlyos szociális helyzetbe hozná. Az ingázás, a helyi ipar fejlődése következtében végbement társadalmi át­10. ábra. A mezőgazdasági aktív, inaktív keresők és eltartottjaik aránya községenként 1970-ben. 1 = 20% alatt; 2 = 21—30; 3 = 31—40; 4 = 41—50; 5 = 51% felett. 333

Next

/
Oldalképek
Tartalom