Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Berényi István: A Tápió mente földhasznosításának átalakulása

a felszabadulás után lett önálló közigazgatási egység. Tápiószőlős és Üjszilvás népességének ma is 30—40%-a tanyán él és jelentős az elköltözés. e) Végül azokat a községeket lehet nagyjából egy típusba sorolni, amelyekben a szántó aránya meghaladja a 70%-ot. De ezen belül is két sajátos területet kell megkülönböztetni; egyrészt Űri és Pánd, amelyek eléggé gyenge termőképességű, de nagy kiterjedésű szántókkal rendelkeznek. Közlekedési elzártságuk miatt a népességelvándorlás is számottevő volt, ami végül is a mezőgazdaságot meggyengítette. Ettől eltér Tápiógyörgye helyzete, ahol önálló mezőgazdasági nagyüzemi központ van és stabilabb a földhasználati szerkezet is. Ugyankkor hozzá kell tenni, hogy a mai Újszilvás szőlőterületének jelentős része valaha Tápiógyörgyéhez tartozott. Következésképpen a kisüzemi szőlők egy része ma is györgyei tulajdonosok kezén van. Hasonló a helyzet Tápiószele esetében is, amelyről Tápiószőlőst választották le közigazgatásilag. Tápiószelén és Üjszászon is dominál a szántó, de magas a beépített terület aránya (10% felett), ami a tanyasi népesség beköltözéséből adódott. 2.3. A BIRTOKVISZONYOK ÉS A FÖLDHASZNOSÍTÁSI SZERKEZET ÖSSZEFÜGGÉSE A mezőgazdaság szocialista átalakítása, az új tulajdonviszonyok létrejötte is hozzájárult a földhasználat átalakulásához, mert — a nagyüzemek általában a szántó-, rét- és legelőterületet koncentrálták, azaz a gépesítésre alkalmas mezőgazdasági területeket; — az erdő jelentős része állami kezelésbe ment át, ezért a termelőszövetkezetek erdősítésre kényszerültek a saját faszükséglet fedezésére; 9. ábra. A népsűrűség változása 1949—1970 között. A népsűrűség változása %-ban: 1 = 21—30; 2 = 11—20; 3 = 1—10; 4 = -1——10; 5 = -11—-20. 331