Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században

közötti időre vonatkozóan, kördiagramjaival Berényi L, 1984. dolgozata, kötetünkben. 43 Vö.: Borovszky S„ 1910. I. 94—157. 44 A témakörhöz vö. Éri I., 1958.; Oppel J., 1908. Bakács L, 1982. kötetében közölt oklevelek közt már a 13. századtól sorozatos határpereket és határbejárásokat találunk a Tápió mente falvairól is. 45 Galgóczy K., 1877. 193. 46 L. az ide vonatkozó jó példákat Kocsis Gy., 1979. 22. Vö. Bakács L, 1982. 47 Sárközi József 75 éves közlése, Üri. 48 Vö. Ikvai N., 1967. 39. 49 Galgóczy K., 1877. II. 196.; Wellmann L, 1967. 244. 50 Illés József 65 éves közlése, Tápióbicske. 51 L. Bakács I., 1982. 154, 67, 390, 216. 52 Wellmann I., 1967. 260. 53 Az újjátelepülés kérdéséhez 1. Kocsis Gy., 1979. 15—41. és a kötetben levő munkájában tett megállapításait. 54 Vö. Nóvák L., 1979. 501.; Barth J., 1975. 232—271. 55 Wellmann I., 1967. 254. 56 Wellmann I., 1967. 240. 57 L. Wellmann I., 1967. 256. 58 Vö. Wellmann L, 1967. 256—258. Az idézetben azonos földterületről lehet szó, azaz pl. homokföldbe kevesebb, a jól termő, de azonos nagyságú fekete földbe több vetőmagot vetnek. A pusztabérletek kérdéséhez 1. Kocsis Gy., 1979. 27.; Nóvák L., 1979. 476—479. 59 Wellmann I., 1967. 244. 60 „ . .. Szomszéd puszta béli részit földes asszonyunknak (— Prónayné —) árendában bírtuk és ott őszi vetésünket bővítettük, tavaszi szántást és kaszálást tettünk . . ." Wellmann I., 1967. 257—58. 61 Wellmann I., 1967. 254. 62 Felhő I., 1957. 205; Galgóczy К., 1876. I. 63 A vallomásokban szereplő különféle ajándékokat nem jeleztük a táblázatban. Elsősorban a feldolgozás szempontjából használható és értékelhető adatok (termények, méretek) összegezésére törekedtünk Wellmann I., 1967. közöltek alapján. 64 Az üres helyek legszebb példáit Tápióbicskén sorolták: — „Egész helyes jobbágy ment el, mivel fiai elhadták és igen elszegényedet..." — „Fél heles jobbágy, mivel felesége az udvarban megveretett, mind helységből, mind férjétül távozott; kit az férje ez előtt 5 esztendőkkel követvén ..." — „Fél helyes jobbágy értékébül ki üresülvén attya halála után szolgálatra ereszkedett és ez előtt 8 esztendőkkel házát pusztulásra hadta." — „Gyalog soros jobbágy ... a földes uraságnak adós maradván ... ez előtt 4 esztendőkkel el szökött, felesége is utána ment..." — „Fél helyes jobbágy ez előtt 4 esztendőkkel éjei minden cselédestül föl rakodván el ment; mivel pedig alattomosan történt el menetele, mink miért ment ell, nem tudhattyuk ..." — „Fél heles jobbágy feleségének halála után attyafiaihoz ez előtt 7 esztendőkkel ment lakni ..." — „Gyalogsoros jobbágy gyerekeinek szolgálatba menetelekkel máshova ment lakni." — „Gyalogsoros jobbágy elszökött... mivel felesége az udvarban megveretett..." — „Fél heles jobbágynak halálával házát más jobbágy elfoglalta, magáét mint rosszabbat romlásra hagyta ..." — „Fél heles jobbágy... dolgozni nem akart, el szökött..." — „Minden el ment jobbágyoknak szántó földei mi közöttünk felosztódnak és azokat magunk földgyeivel edgyütt használlyuk." Wellmann I., 1967. 245—246. Б5 „Az egész helségbeli jobbágyok között földes uraink mingyárt meg szállítás ideje után, szántó földeket kötélszámra osztották és 3 kötelest egész helesnek nevezték, üdővel penig szaporodásunkra nézve (ha nem hibázunk) ez előtt 36 esztendővel az egész heles jobbágy két kötélre szállíttatott, és most is azon módon vagyon." Wellmann I., 1967. 234. Tápióságon a községházánál volt egy hites lánc, azzal mérték ki (vita esetén, vagy ha eladták) a földeket. Itt a lánc vagy kötél 600 ölet jelentett. A fenti idézetben nyilvánvalóan az egy nyomásban lévő földmennyiséget jelölték meg. 66 „Len alá való földecskéink is vannak, mellyben edgy szakasztó len mégyen." Wellmann L, 1967. 195. 67 Wellmann I., 1967. 193. 68 Peregi Tóth István 94 éves visszaemlékezése, Tápiógyörgye. 69 Simonffy E., 1965. 207. 309