Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században

reszt is egypár lóra" — Tápióbicske. A távolságtól függően egy szekér, kora hajnaltól kezdve, délelőtt 3, délután 2 fordulót hordott. Általában 2—5 szekér hordott egyszer egy szérűre. Az ökrösöknél a duplája is. Ennyi szekér egy-egy jobbágy birtok (középparaszt) összes gabonáját behordta 1, másfél nap alatt. A behordószekeret kereszt alakban lekötötték 6—8 méter hosszú rudalló­kötéllel. A kötél elöl a szekéroldalakra volt erősítve. Onnan hátradobták az ellentétes hátsó oldalhoz és lekötötték. A másik két ellentétes oldalnál ugyan­így. Hogy a kötés erősebb legyen, a kötelet közbeiktatott kampós fákkal feszí­tették ki. Gamónak, kukának nevezték ezeket, a marokszedőhöz hasonló, csak kisebb és erősebb kampókat. A két háború közt, ügyesebb kollárok elterjesztet­ték a csigát is, amin még könnyebben csúszott a kötél, még szorosabbra lehe­61. kép. Teherhordás eszközei: a) létrás és deszkás talicska (Mende, 19 936.). b) Trá­gyahordó saroglya (Tápiógyörgye, 20 001.). c) bedeszkázott aljú talicska (Tápiószent­márton, 17 985.). d) deszkás keretes talicska (Mende, 19 935.) tett kötni a rakományt. Űriban egy erősebb deszkadarab két végébe fúrt lyu­kába fűzték a köteleket és ezzel a csülökkel szorították meg a lekötő kötelet. A jól rakott szekér a gazda büszkesége volt. Szégyen volt kévehullató, félre­csúszott rakományú szekéren ülni. Évekig emlegették ezért a nem éppen elis­mert cselekedetért. A munkában, formákban a megszokott színvonal tartása hagyományosan kötelező volt. így volt ez a behordó szekér rakásánál is, de a széna- és szalmakazalnál, az összerakott keresztek rendjénél stb. Akinek nem volt fogatja, az megkért egy-két lovasgazdát a munkára. Egy fogatos napért 3 gyalogos napszám viszonzása járt. A kazalban álló gabona bizony sokszor a telet is megérte, mire elcsépel­ték vagy elnyomtatták. A gépi cséplésnél mindössze 1—2 hetet várt a gabona. Nem is fordítottak utóbb már akkora gondot a kévés kazlakra, mint régebben. 251

Next

/
Oldalképek
Tartalom