Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században

16. kép. a) Szőlőültető karó (Tápiószele, 20 321.) b) Borszűrő kosár (Farmos, 20 358.) c) Bortölcsér („tőcsér) lopótökből (Tápiószecső, 20 264.) állat kellett a trágyatermeléshez. Ezt kiegészítette a sertés- és baromfitrágya. Valamennyi trágyát, konyhai, kerti hulladékot együtt kezelték. Az istállóból a trágyát a létrához hasonló nyeles trágyahordó saroglyán (0. kép), illetve léces vagy deszkás trágyahordó talicskán, tragàcson hordták ki (61/b. kép) a rakáshoz. Az istállóban egy kupacba rakott trágyát felvillázták a talicskára és eltolták az udvari rakáshoz. Ennek formáját a gazda naponta ilyen alkalomkor igazította, felvillázta, hogy minél több és jobb trágya legyen (56/c. kép). De ide került (a mennyiséget növelendő) a berothadt kazalalja, a befülledt 17. kép. Madárriogatás a szőlőben karikásostorral, és szőlőbeli présház (Tápiógyörgye, 20 291—2.) 191