Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

sége ellenére — ipari várossá alakult, fejlett nagyiparral, korszerű hitelszervezettel, a helyi és a közvetlen környék cseréjét lebonyolító kereskedelemmel, s korszerű vasúti összeköttetéssel. 4.5. A MUNKÁSMOZGALOM a) Baloldali szervezkedések Az 1880-as évek végén, az 1890-es évek elején alakult váci gyárak felszívták azt a munkaerő-felesleget, amely a szőlők kipusztulása után a mezőgazdaságban nem talált többé megélhetést, és Budapest üzemeiben sem tudott elhelyezkdni. Az eddig munka nélkül tengődök százai kereshettek az új gyárakban kemény munkával ugyan, de aránylag biztos kenyeret. A munkaalkalom lehetővé tete több családtag munkavállalását is, s így ezek a családok az előzőekhez képest kedvezőbb helyzetbe kerültek. Ennek következtében a város közhangulata az 1890-es években lényegesen bizakodóbb, mint 1—2 évtizeddel korábban. Tükrözi ezt a helyi sajtó is, amelyből átmenetileg eltűntek a tömeges munkanélküliségről, nyomorról beszámoló cikkek. Ezt a kedvezőbb helyzetet bizonyítja az is, hogy Vácról az 1890-es évek második feléig munkásmozgalmi ügyekben nemleges jelentések érkeztek a főispánhoz. 1893-foan a polgármester azt jelentette a főispánnak, hogy „Vác városában pártkörök nem léteznek, amennyiben az országos képviselőválasztások alkalmával alakulnak, a megejtett választások után felbomlanak.

81 (Pest—Pilis— Solt—Kiskun vármegye területén 1893-ban már 26 állandó pártkör létezett Nagykátán, Abonyban, Cegléden, Nagykőrösön, Monoron stb.) Még a polgármester 1897-es jelentésében is azt olvashatjuk, „hogy a munkáskongresszus előkészületével Vácon senki sem foglalkozik". Ugyanakkor Pest megye több városából élénk szervezkedésről adtak hírt. A váciak sem a ceglédi, sem a dunapata ji földmunkáskongresszuson nem vettek részt. Az 1897-es országos aratósztrájk idején is arról számolt be a polgármester, hogy „városunkban agrárszocialista mozgalmak egyáltalán nem észlelhetők, ilyenek itt soha elő sem fordultak, s ennélfogva május elsejére agrárszocialista tüntetés sem várható, s ezért e tekintetben semmiféle közbiztonsági intézkedés szükségessége nem forog fenn".

82 A munkásmozgalom első bizonyítható nyomával 1898-ban találkozunk a polgármester főispánhoz intézett jelentésében: „...van szerencsém tiszteletteljesen jelenteni, hogy hivatalos úton a rendőrkapitányi hivatalból nyert értesüléseim szerint Vác városában szociális mozgalom nem észlelhető. Ellenben magánúton tudomásomra jutott, hogy a szociális mozgalom itt is megindult, s néhányan az iparossegédek (különösen az építőmesterségek körébe tartozó iparágak munkásai) és a földművelő napszámosok közül sokan, társaik körében egyetértőleg és közösen »Jogot a népnek« jelszó alatt terjesztik a szociális eszméket. A szociális vezetők kéz alatt oly nagy titokban működnek, hogy eddig nem volt módomban a mozgalom terjedéséről tájékozódást szerezni... Rendőrségünk a felmerült mozgalommal szemben eddig tanúsított lanyha őrködése és célszerűtlen eljárása mellett semmi kilátásom sincs arra, hogy e nagy fontosságú és országos érdekű ügyben a megindult mozgalommal szemben a szükséges intézkedéseket hatóságom területén megtehessem, s esetleg a meglepetések ellen a város közönsége érdekeit megvédhessem."

83 Sajnos a szervez354