Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
ven egy ideig közösen üzemeltették. A takarékpénztár tőkéjével alakult a „Váci Csavargőzös Rt." is. Részt vett a „Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbank Rt." alapításában is. 1904-ben a takarékpénztár finanszírozta a deákvári építkezéseket. 80 Részt vett a takarék a „Péceli Takarékpénztár" és a „Nagykátai Járási Takarék" alapításában is. A világháború okozta bizonytalanság nem kedvezett a váci pénzintézeteknek sem. Az üzleti élet visszaesett, tevékenységük főként a betétek megtartására irányult. A dualizmus kori váci ipar, kereskedelem és hitel története két, egymástól jól elhatárolható szakaszra oszlik. Az első szakasz az 1880-as évek végéig, a nagyüzemek megjelenéséig tart. Ebbe a szakaszba esik annak a hosszú vajúdási folyamatnak egy része, amit a céhek feloszlatását kimondó 1872-es 8. te. zárt le. A céhek feloszlatását követően megalakult ipartársulatok, ipartestületek tágabb keretet biztosítottak az ipar fejlődéséhez. Ebben az időben alakultaik az első kézműipari üzemek. 4.4. AZ IPARI ÉS KERESKEDELMI ALKALMAZOTTAK ARÁNYA Vácott az 1870-es évek végén, az 1880-as évek elején az iparban és kereskedelemben foglalkoztatottak száma 1150 fő körül mozgott. A már idézett Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1874-es jelentése szerint 465 iparos és 184 önálló kereskedő működött a városban. Az iparosok és a ikereskedők nagy száma arra enged következtetni, hogy ezek többsége egyszemélyes, a családi munkaerőt igénybe vevő kis műhely, illetve szatócsbolt volt. Az ekkor működő kis üzemekben az átlagos munkáslétszám Reitter : Saxlehner : Lő winger : Neumann: Udvardy— Hoffmann Ha tehát a Kereskedelmi és Iparkamara fentebb megadott 1150-es létszámából levonjuk a kisüzemek 170—180 fő között mozgó dolgozóit, a 184 önálló kereskedőt és a 465 önálló iparost, 330 főt kapunk, akik az önálló kereskedők és iparosok üzletében, illetve műhelyében dolgoztak. Egy kereskedőre, illetve iparosra átlagosan 0,5 alkalmazott jutott. Feltételezésünk szerint azonban a kereskedők és iparosok kétharmada egyáltalán nem tartott segédet, az egyharmad részt kitevő gazdagabbak pedig több segédet is alkalmaztak. Ez a szám csak hozzávetőleges, hisz a segédek és inasok számáról pontos adat nem áll rendelkezésünkre. Az 1881-es népszámlálás adatai szerint Vácott 13 199 fő élt. Előző számításaink szerint tehát az iparban és a kereskedelemben dolgozott az összlakosság 8,7%-a. 1900 1910 1920 16 808 18 952 19 395 6 601 8127 8 311 10 207 10 825 11 084 40 30 85 8 8 171 össznépesség Kereső Eltartott 352