Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

30 Sashegyi, 1959. 59. 39. a. sz. 31 PmL Kvác tanul. jkv. 1852. 112. sz. 32 PmL Kvác tanul. jkv. 1851. 33 A váci céhek a céhlevelek 1805. és 1813. évi kötelező megújításának sem tettek eleget, egy részük folyamodott a kiváltságlevél elnyeréséért, de mikor megkapta — feltehetően pénzügyi nehézségeik miatt —, nem váltotta ki. Egy kisebb részük nem kapta meg, de ennek ellenére — bár nem alakultak újjá — folyamatosan működtek. Erről bővebben 1. Duray: 5—13. 34 A kovácscéh 1884-ig, a kőművesek és kőfaragók céhe 1886-ig vezette jegyzőkönyveit. Az asztalos- és hentescéh 1871-ben, a mészárosok még 1872. február 7-i közgyűlésükön is a felvett 4 mestertől 3 hónapon belül mesterpróbát követeltek. 35 A 9 hónap türelmi idő után megszervezésre kerülő ipartársulatokba való belépésre senkit se lehetett kényszeríteni, de bárkit fel kellett venni, aki az alapszabályban előírtaknak megfelel. Az ipartársulatok fő feladata a törvény szerint az iparosok és segédszemélyzetük között keletkező viták elrendezésére szolgáló békéltető bizottságok működtetése. 36 PPS. Főisp. helyt. ein. ir. 1862. 442. sz. 37 Eperjessy, 1971. 5 38 Duray Kálmán többször idézett — se témában alapvetőnek tekintett munkájában azt írja, hogy a város kettéosztásakor a céhbiztost a városnak arról a részéről küldték ki, ahol az illető céh ládája volt — azaz ahol az éppen soros céhmester lakott. Ezután megállapítja : „... a céhek biztosai csak a püspöki rész tanácsosai lehettek. Ez ellen a káptalani rész tanácsosai a XIX. sz. utolsó évtizedében (sic!) kérelmet intéztek a káptalanhoz, hogy ők is lehessenek céhbiztosok. ... Azt is felhozták, hogy a püspöki rész tanácsosai sem az б fennhatóságuk alatt álló káptalani rész céheiben is céhbiztosok, ők ez ellen már sokat tiltakoztak." Duray: 22 Lehet, hogy — figyelembe véve, hogy a két városrész 1859-ben már egyesült — a megállapítás egy korábbi időszakra érvényes, ennek tisztázása az előző tanulmányok feladata. Korszakunkban — a megállapításnak kizárólag ellentmondó adatok alapján — mindkét városrész külön-külön küldött céhbiztost a területén működő céhek ellenőrzésére. 1850-ben a „ ... kerékgyártó céh folyamodott, hogy Molnár József pénztárnok — miután a céh által Hagelmann János káptalan városi kerékgyártó mester céhmesternek megválasztott, céhbiztosnak kineveztessék". Molnárt kinevezik. Megjegyzendő, korábban ugyancsak káptalani tanácsos volt a céhbiztos. PmL Kvác tanul. jkv. 1850. 64. sz., 1851. 200. és 216. sz. 39 PmL Pvác tanul. jkv. 1854. 131. sz. A kimutatás a működő céhektől iparkamarai költségekre beszedendő költségek felosztásáról készült. Céhbiztosok : Pruner Antal: ács-, kőműves-, tímár-, szitás-, takács-, kádár-, lakatos-órás-puskás-bádogos és sarkantyús egyesült céh, szíjgyártó- és tabakos-, hentes-, csizmadia- és a kovácscéh. Pencz József: szűrszabó, Serédy Károly a molnárcéh felügyeletét látta el. Voltak Vácon még mézeskalácsosok, fésűsök, rézművesek, keményítősök, szappanosok, kéményseprők, székborítók, serfőzők, üvegesek, halászok, cinöntők, süvegesek, pékek, kesztyűcsinálók, kövezők, szögcsinálók, késesek orgonacsinálók, harangöntők, ötvösök, tőcsinálók, esztergályosok, kefések, harisnyások, csapók, kordoványosok, akik közül többen más városok, főként Pest és Buda céheiben működtek vidéki mesterként. Duray: 13 40 PmL Pvác törvénykezési jkv. 1849. dec. 27. 758. sz. A Reitter név ugyanezen a napon még egyszer előkerül a jegyzőkönyvben, bár más jellegű ügyben. Raiter Antal két társával a Hattyú utcában kóborolva „kifordított szűrben és sapkában" megvertek két váci lakost. 41 Dóka, 1973. 54 42 PmL Pvác tanul. jkv. 1854. 36—37. sz. 43 Duray: 75. 44 PmL Pvác tan. ir. 1853. 323. sz. Melléklet: 1851. július 6-i céhgyűlés jegyzőkönyve. A jegyzőkönyvet Párniczky járási főszolgabíró láttamozta, s egy hasonló ügyben 328