Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
1 9 PmL Bj. 1861. Jan. 19. 213. sz. 10 PmL Bj. 1861. július 16., 24., 3314. és 1641. sz. 11 Az ítéletet 1864. február 6-án hirdették ki, Zambelly Lajos 14 évet kapott, de az 1867. évi általános amnesztia során kiszabadult s az illavai — majd 1874-től már ismét váci lakosként — a márianosztrai fegyház igazgatója lett. Tragor, 1927. 136. és uő., 1908. 324 1864-ben 8 évi fegyházbüntetést kapott dr. Emerich Gottfried járási orvos, amiért az emigráció ösztönzésére egy IV. Endre néven trónt követelő francia gróf mellett toborzott. 12 PmL P—P—S Főisp. helyt. ein. ir. 1865. 28. sz. Hörl Antal váci járási szolgabíró 1865. 143. ein. sz. jelentése. 13 A főszolgabíró a tömegverekedés után minden hasonló jellegű felvonulást, gyűlést betiltott. Uo. 1865. 1269 jfszb. ein. sz. Az ünnepélyes felvonulást Regele Károly kapitány aznap reggel jelentette a főszolgabírónak azzal, hogy biztonsági intézkedésre — az ellenpárt igéretét bírva — nincs szükség. Uo. 1865. 145. jfszb. ein. 14 Uo. 1865. 160. jfszn. ein. sz. 15 Négy nappal korábban már egy fél század gyalog és lovas erősítést küldtek a városba. PmL P—P—S. Főisp. helyt. ein. 1865. 6534. sz. 16 Sashegyi: 451. A megyei követválasztások idején a 10 vármegyei választókerület közül négybe (Abony, Dabas, Vác és Szentendre) kellett katonaságot küldeni. 17 A majorsági zsellér nem úrbéres, tehát a földesúr majorsági földjén kapott házhelyet vagy házat, sokszor művelendő földet, mely után szerződés vagy szegődmény szerint fizettek elvileg bérszerűen, egyébként úrbéres szolgáltatáshoz hasonlóan. Ezek főként mezővárosi, nem paraszti elemek voltak. Az 1853. évi pátens a majorsági zsellérföldeket két kategóriába sorolta: 1. örök időre szóló szerződés mellett átengedett földekre — ezeket a majorsági zsellér saját erejéből megválthatta. 2. Ideiglenesen használt földek — ezek vitathatatlanul földesúri majorsági földek —, tehát meg nem válthatóknak bizonyultak. Ezért — különösen 1836 után — évenként kötött a földesúr új meg új szerződéseket. Az örökváltságos községek állami kárpótlásáról csak az 1868. évi XXXIII. te. döntött. Für, 1965. 73, 79 18 PmL Vác tanul. jkv. 1860. 1. sz. Benkár Dénes mérnök jelentése az elkészült határkataszterről. 19 PmL Leltár, 1859. sz. n. 20 PmL Kvác tanul. jkv. 1850. 96. és 1852. 198. sz. A káptalan-részi határban igen kevés (holdanként 30 mázsa szénát termő) rét terült el, így a rét illetőségét is szántóban mérték ki. 21 PmL Pvác tan. ir. Bemondási tábla az országos jövedelmekből kármentesített jobbágy és úrbéri zsellértelkekről Püspökvácon 1854. szeptember 7. és PmL Kvác tanul. jkv. 1852. 99. sz. 22 Az összeírás a volt úrbéri jobbágy- és zsellér telkeket veszi számba, így a sorszám nem azonos a jobbágytelekkel rendelkezők számával. Néhány birtokos több nagyságrendű telket és házat is birtokolt egy személyben. Pl. Alsó Kurdi János neve — a 3. sorszám alatt felvett 1 3 Д és a 42. sorszám alatt 2 / 4 telekkel s a hozzá tartozó házzal — kétszer van feltüntetve. 23 Szabó, 1976. 33 24 Karcsú, IV. 51., 1851. ápr. 12. 25 PmL Pvác gazd. tanul. jkv. 1850. 322. sz. 26 PmL Tragor-gyűjtemény sz. n. Tragor Alajos folyamodványa 1863. júl. 3. 27 Sándor, 1951. 49 28 PmL К—Pvác közös tanul. jkv. 1851. 5. sz. Az idézett jegyzőkönyvben foglaltaknak ellentmondó adat szerint „... a tanács ezen egyletek engedélyezésének megtagadását javasolta". vö. Karcsú, IV. 58 29 A káptalani tanács jelentésében elhárítja a kérdést, s magát mentesíti kényes kérdés érdembeli megválaszolása alól. . 327
