Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

könyvtárat, és itt kell megtartani a Szabad Művelődési Tanács által rendezett tanfolyamokat.

238 1904-ben 596 kötettel létesült Népkönyvtár — amely 1926-ban Városi Könyvtárrá alakult — 1945-ben mintegy 5000 kötettel rendelkezett. A korszerű közművelődési könyvtár kialakítása 1945 után kezdődött. A könyvállomány és az olvasók számának jelentős növekedése 1950 után számottevő. A kötetek száma 1952-ben — a selejtezések során — 3500, olvasóinak száma 1000. A könyvtár ekkor kapta meg jelenlegi épületét és járási-városi könyvtárrá alakult. A könyvállomány és az olvasók száma így növekedett: !?„ t

r- .,, ' i Olvasók Kölcsönzött Év Könyvállomány gzáma kötetek 1959. 13 460 1437 48 960 1960. 14 861 1480 49 560 1961. 15 972 1445 63 601 1961-ben — az 1960. évhez arányítva — visszaesés tapasztalható a beiratkozott olvasók számánál, de a kölcsönzött kötetek száma mintegy 20%-kal növekedett. 1960. december 31-ig a könyvtárba 314 munkás, 28 paraszt, 174 értelmiségi, 961 egyéb foglalkozású és 634 tanuló iratkozott be. A korszerű, szabadpolcos könyvtár megnyitására 1964. március 1-én került sor. A város könyvtári igényeit jelenleg 4 tanácsi és 39 szakszervezeti könyvtár elégíti ki. 1973-ban a könyvállomány — 114 000 kötet — 22%-kal volt több, mint 10 évvel korábban. A tanácsi könyvtárak könyvállományának növekedése közel másfélszeres, a szakszervezeti könyvtáraké pedig 3,5-szeres. A tanácsi közművelődési könyvtárak könyvszolgálatát 8 főhivatású szakalkalmazott könyvtáros látja el. A könyvtárhálózat, a városi-járási könyvtár felnőtt- és gyermekrészlege, valamint fiókjai a Mártírok útja 77—79., a Dózsa György u. 55. ez. alatt, valamint Gombáson működnek. A beiratkozottak 20%-a a fiókkönyvtárak kölcsönzői.

239 A művelődési ház — a művelődési központ — tevékenységét — a város társadalmi szerkezetének megfelelően — az ipari centrum és az iskolaváros sajátosság határozza meg. Az 1950-es években a fő feladat az ismeretterjesztő előadások szervezése volt. 1955-ben összesen 242 előadás hangzott el; a IV. negyedévben összesen 100. Ezek megoszlása a következő volt: 17 politikai, 10 az agrár, 2 a földrajz, 12 a történelem, 10 a természettudomány, 1 a művészet, 35 az irodalom és 5 egyéb témakörből. Ezeken az előadásokon 16 497 hallgató vett részt. Fontos szerepet szántak a szakköröknek is.

240 A Madách Imre Művelődési Ház 1958-ban indult erőteljes fejlődésnek. Erre az időre kiheverte már az ellenforradalom okozta eszmei, politikai, anyagi károkat. Ez év januárjában képzőművészeti, színjátszó és sakk-kör működött; valamint művészeti képzést, társastáncot és fővárosi művészek közreműködésével színházi előadásokat, filmelőadásokat szervezett. 1960-ban a város végrehajtó bizottsága újra megerősíti a művelődési házat feladata ellátásában: amely szerint a művelődési ház a város művelődési központja. Ennek érdekében javították a technikai feltétel éket is: 1960 nyarán korszerűsítették és szélesvásznúra alakították a filmszínházat. A közművelődési feladatok között ismét a tudományos ismeretterjesztés szerepelt, A Madách Imre Művelődési Ház hároméves tevékenysége így alakult:

241 548