Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A vágányhálózat átépítésére — az ámenő két fővonal kivételével — a tervezett aluljárók építésére, az állomás korszerűsítésére, felvételi épületek és tároló telepek kialakítására még nem került sor. A vágányhálózat javítására csak kisebb korszerűsítéseik történtök.

174 A postaépület és az automata, 2 ezer vonalas Crossbar- (távhívásos) központ 1972-re készült el a Marx téren.

175 5. DEMOGRÁFIA ÉS EGÉSZSÉGÜGY E fejezetben a település társadalmi tagozódásáról és a népesség kor szerinti megoszlásáról adunk képet (1); majd pedig a város egészségügyének történeti fejlődését mutatjuk be (2).

176 5.1. VÁC DEMOGRÁFIÁJA ÉS TÁRSADALMI TAGOZÓDÁSA A város 1945-ben kevesebb lakossal kezdte életét. A felszabadulást követő egy hónap után a népmozgalmi hivatal 18 241 lakost írt össze.

177 Az előző, hivatalos, 1941-es népszámlálás adataihoz mérten csaknem 4000 lakos (3889) hiányzik a városból, ugyanis ekkor a jelenlevő lakosság 22 130 volt.

178 A hiányzó népesség nagy része más településekbe menekült a háborús pusztítások elől, akikből sokan visszaköltöztek később; de jelentős volt a frontra, a munka- és haláltáborokba hurcoltak száma, akik közül már kevesen tértek vissza az országába, így a városba. A forradalmi erők összefogásának, a város demokratikus vezetésének eredményeként, a helyzet stabilizálása következtében egyre többen és többen tértek vissza eredeti lakhelyükre. 1949-ben, a felszabadulás utáni első hivatalos, általános népösszeírás már a visszatért lakossággal, a természetes szaporodással és — az ekkor még kis méreteket öltő — betelepüléssel együtt, összesen 21 319 lakost írt össze,

179 tehát ékkor a népesség még mindig 811 lakossal volt kevesebb, mint tíz esztendővel előbb, 1941-ben; ugyanakkor pedig 3068 lakossal több, mint öt éve, 1945-ben. Az 1950-es esztendő már új folyamatokat indít el e település életében is —, miként az egész országban. A város lakosságának számbeli növekedése mellett ezzel párhuzamosan egy átrétegződési folyamat is végbement; megváltozott a lakosság belső szerkezete, struktúrája is. Harminc év alatt a lakosság száma — az 1941. évihez képest 6717-tel nőtt; 1941-ben a lakosság száma 22 130, 1970ben pedig már 28 847

180 volt. Nézzük a szám szerinti megoszlást: fentebb már láttuk, hogy 1941 és 1949 között a város lakossága 811 lakossal csökkent; majd a következő tíz esztendőben — 1949 és 1960 között — a lakosság száma 3423mal

181 (1960-ban 24 742 lakos) és 1960—1970 között már 4105 lakossal nőtt. 1972ben 32 714 jelenlevő váci lakost számlált a város, így a két év alatti növekedés 3867 lakos.

182 A betelepülés felgyorsulásának következtében a lakosság növekedése nagy arányokat öltött. A lakosság száma 1972-re a természetes szaporodással — az 1941-es esztendőhöz képest — 10 584-gyel gyarapodott. Tekintsük át a város társadalmát alkotó lakó- és kereső népesség foglalkozási megoszlását. Az 1945 és az 1949 év közötti időszak a társadalmi mozgás szempontjából, a későbbi évekhez arányítva még nem olyan jelentős, hiszen 530