Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
A város kiskereskedelmi forgalmát és vendéglátását négy tanácsi kereskedelmi vállalat bonyolítja le. Jelentős feladatot vállal még a Vác és Vidéke ÁFÉSZ, a hét TUZÉP építőanyag-ipari és tüzelőanyag — telep, amelynek forgalma 55 millió Ft; a benzin- és olajkúté 6 millió Ft volt. 1975-ben a kiskereskedelmi forgalom ágazatonként a következő: Élelmiszer-kereskedelem 287,5 millió Ft Ruházati kereskedelem 162,5 millió Ft Iparcikk-kereskedelem - 405,5 millió Ft Vendéglátóipar 98,2 millió Ft ös s z e s e n : 953,7 millió Ft A felszabadulástól eltelt időszak alatt 1945—1974 között 16 üzletegység létesült. 146 1970-ben a forgalom 87,5%-át állami kereskedelem, 11%-át szövetkezeti és 1,5%-át magánkereskedelem adta, 147 a kereskedelemből 1974-ben az állami kereskedelem 71, a szövetkezeti 28 és a magánkereskedelem 1 százalékkal részesült. 148 A kereskedelem továbbra is egyre bonyolultabb összetételű és jellegű hálózatot igényel. Célja továbbra is a szakosítás biztosítása. A tervek között további áruházak és szaküzletek építése szerepel, hogy a lakótelepeken, a városközpontokban lakók és a vonzáskörzetbe tartozó lakosság, valamint az egyre fokozódó idegenforgalom igényét magas színvonalon kielégíthessék. 4.2. A KÖZLEKEDÉS A város közlekedési helyzete katasztrofális volt a felszabadulás után: az utak feltörve és felszaggatva, a vasúti sínek sok helyütt felszedve, a postakábelek leszakadva. A Váci Hírlap 1945. február 3-án mejelent tudósítása arról írt, hogy még a telefon-összeköttetés is hiányzott. A személyforgalom — írja a lap — „teljes egészében szünetel". Ekkor a forgalom megindulásának időpontja is teljesen bizonytalan, és „utazási lehetőség egyelőre senki számára nincs". 149 A lap megjelenését követő héten azonban már arról olvashattunk, hogy aznap, amikor a fent említett híradás megjelent a közlekedésről, Vác—Budapest Nyugati pályaudvar közötti vonal, február 3-án teljesen kész volt. Megindulhatott a személyforgalom az ezt követő napokban. A vonalpróbamozdony még február 3-án befutott Budapestről Vácra. Az állomásfőnök tájékoztatása szerint a Vác—Gödöllő, a Vác—Drégelypalánk—Balassagyarmat—Ipolyság irányába a teherközűekedés megindult. A személyforgalmat is tehervagonokban bonyolították le, a személyforgalom megindulására még mindig nem volt lehetőség, 150 — szólt a jelentés, azonban február 5-én a vasút és az ipar dolgozóinak közös erőfeszítése eredményeként elindult az első munkásvonat Vácra. 151 A postafelügyelő-ihivatalvezető arról számolt be február elején, hogy remény van a postaforgalom mielőbbi megindulására. 152 Hamarosan arról kaptak tájékoztatást a lakosok, hogy egyelőre a front mögött 50—100 km-re indult meg a postaforgalom. Az értékcikk-árusítás, ajánlott és rendes küldemények felvétele, postautalványok ki- és befizetése február 15-én kezdődött. 153 A távolsági telefonbeszélgetés február 24-től vált lehetővé a fővárossal. w * Ekkor alig száz váci telefon-előfizetőt tartottak nyilván. 155 Az MKP 1946. évi programjában a Vác—Budapest közötti MÁVAUT 527
