Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A szövetkezeteknek összesen 88 részlege működött, amelyből 33 volt váci. Az alkalmazottak és a szövetkezeti tagok száma ekkor több mint 300. A városban a Duna-feanyar Ktsz-en kívül még a Koldator Hűtőgépjavító Ktsz váci részlege — amely budapesti központtal, a váci Petőfi utcában 11 dolgozóval működik, és hűtőgépjavítással foglalkozik. Néhány éve hegesztőműhelyt és javítóműhelyt hozott létre, és növekedett dolgozóinak száma is. Az Alag és Vidéke Bőripari Szövetkezetnek bőrdíszmű- és szíjgyártó részlege dolgozik Vácott. A Budapeti Kesztyűkészítő Ktsz váci részlege 10 dolgozót foglalkoztat, évi teljesítménye 20—25 ezer pár kesztyű. Termékei az 1970-es években kizárólag exportra készültök.

113 c) A helyiipar A helyiipar a tanácsok megalakulása után jött létre; kisipari feladatok ellátására szerveződött, közvetlenül vagy közvetve a lakosságnak, a tanácsi szerveknek és állami vállalatoknak dolgozik. Vácott 1950—1956 között 15 helyiipari vállalat jött létre: a Vendéglátóipari, a Víz- és Csatornamű, a Húsipari, a Temetkezési, a Sütőipari, a Karbantartó, a Kertészeti, a Szikvíz és Szeszfőzde, a Nyomdaipari, a Mosoda, a Gépjavító, a Tatarozó, az Ingatlankezelő, a Faipari és a Tejipari Vállalat. Időközben a Pest megyei Tanács felügyelete alá öt vállalat került; trösztösítették a Sütőipari Vállalatot és Városgazdálkodási Vállalat néven vontak össze az Ingatlankezelő, a Víz- és Csatornamű, valamint a Kertészeti Vállalatot. A Sütőipari, a Húsipari, a Mosoda és a Nyomdaipari Vállalat néven vonták össze az Ingatlankezelő, a Víz- és Catomamű, valamint helyiipari vállalatnak 743 dolgozója volt, fizikai munkáslkénit 575-en dolgoztak. Termelési értékük 1954-ben 64 571000 Ft; 1955-ben 92 795 000 Ft volt.

114 A váci Városgazdálkodási Vállalat dolgozóinak létszáma és termelési értéke így alakult:

115 Dolgozók Termelési száma érték (Ft) 1953. 68 2 358 000 1963. 135 8 000 000 1968. 171 11 820 000 A Pest megyei Tanács Sütőipari Vállalata 1950-ben, a magántulajdonban levő hatkemencés sütőüzem államosításával jött létre. A vállalat megkapta a 2. sz. hengermalmot is. 1953-ban az üzem már nemcsak Vác városát, hanem a váci és a szobi járást is ellátta. 1955-ben 408 ezer forintért alakították át a váci központi üzemet és egy gőzkemencét építettek, valamint egy kenyérszállító kocsit vásároltak. A vállalat termelési értéke 1960-ban 37 805 000 forint; dolgozóinak száma 19594>en 262, 1960-ban 263 volt, közülük 175, illetve 177 volt munkás. 1969-ben a 340 dolgozó napi teljesítménye 600 mázsa kenyér és 180 ezer darab sütemény. Ebben az évben 2 millió Ft-os beruházással két gőzcsöves kemence épült. A Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat váci üzeme 1951-ben tejtermelésre és értékesítésre alakult. Naponta 4—5 ezer liter tejet forgalmazott. 1955-ben az értékesített mennyiség 15 ezer liter volt, ekkor a társüzemtől kapott vajat is értékesítette. Egyéb tejtermékek forgalmazása 1958-ban kezdődött. Munkáját az alábbi adatok szemléltetik: 522