Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

a termelékenységből 28%-os, a létszámfejlesztésből 72%-os; 1961-ben a termelékenységből 46%-os, a létszámfejlesztésből 54%-os; 1962. év I. félévében — tehát fél év alatt — a termelékenységből már 45%-os, a létszámfejlesztésből pedig 55%-KJS eredményt értek el. Az eltelt három esztendő alatt — 1959-től 1962-ig — a város ipari termelése 52%-kal emelkedett. 19614>en a város ipari üzemei közül hét kapta meg a SZOT és a Minisztertanács Vándorzászlaját. Vác iparának termelékenységi mutatói iparáganként 1959—1962 között a következő volt: Könnyűipar 113,8% Nehézipar 108,4% KGM-vállalatok 101,4% Az iparágaik közül a legnagyobb termelékenységgel a könnyűipar dolgozott.

95 A város iparának életében jelentős volt a II. ötéves terv. Az ipar fejlődésének üteme mintegy ötszöröse az országos ipari fejlődés ütemének. A város minisztériumokhoz tartozó ipari üzemeiben 1962-ben 6816, 1966-ban pedig 10 ezer 232 dolgozó dolgozott. A növekedési ütem 50%-os. A helyi ipar termelési értéke 1960—1965 között 107 millió Ft-ról 157 millió Ft-ra emelkedett. Az üzemek 2,6 milliárd forint termelési értékkel járultak hozzá az egész népgazdaság termelési eredményéhez. A termelés mennyiségi növekedése ágazatonként a következő volt : Könnyűipar 127,0% Kohó- és gépipar 163,0% Vegyipar 211,0% A város állami, tanácsi, szövetkezeti iparának termelési növekedése 222 százalékot tett ki. A termelés további fokozódását a munka termelékenységével növelik. 1959—1962 között a termelés emelését 60%-ban létszámnövekedésből érték el. Ez alatt az időszak alatt a termelés 130%-os növekedése már csak 31%-ban származott létszámnövekedésből, a többi pedig — amely nagyon kedvező kép — a termelékenységből. A jövőben a termelésnövekedés 90%-át termelékenységből kell elérni. Jelentősen növekedett a város ipari exportja is: 1962-ben 172 millió Ft, 1966-ban pedig már 415 millió Ft volt. A növekedés üteme 241%.

96 A városban működő textilipar termelési felfutásának 93%-át termelékenységből és 7%-át létszámnövekedésből érte el. A textilipar részaránya csökkent a város termelési szerkezetében: az 1959. évi 23,4%-ról 14%-ra esett, bár jelentősen nőtt a fejlődés üteme, különösen a Kötöttárugyárban. Korszerűsödött a Finompamutfonó és a Fonógyár termelőkapacitása, termelése. A Kötöttárugyár dolgozóinak száma 1960-ban 1163 volt. A termelési érték ekkor 149 millió forint, amelyből 40 millió Ft értékű termék ment külföldre. 1969-ben a termelési érték elérte a 351 millió Ft-ot; az export 127,5 millió Ft-ot tett ki. Áruit mintegy 20 országba szállították. A Bélésszövőgyár — a Magyar Selyemipari Vállalat Váci Bélésszövőgyára, a hajdani Neumann és Társa — 1960— 1965-ben automatára csérelte a csévélőgépet és 1960—1967 között hatvan új szövőgépet helyezett üzembe, valamint lánokötőgépeket szerzett be. 1968— 1969-ben helyezték üzembe az olajkazánokat, sor került egy lengyel automata fel vetőgép beszerzésére, és elvégezték az ívelőkészítő gép korszerűsítésiét. 514