Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
71 PmL Vác. 1923—28. kgy. sz., Uo. 1924—72. kgy. sz., MSK—US—71. 167. 72 Gyalay, 275. 73 PmL Vác. 1919. okt. 9.-i kgy. sz., 1921—23., 1922—46., 130., Váci Hírlap. 1923. május 21. 74 PmL Vác. 1920—118., 1922—80. kgy. sz. 75 Borsányi, 1969. 181. A háború alatt Vácon 500 szervezett munkás volt, 1918 decemberére a szervezettség a következő képet mutatta: vasutas 400 vas- és fémmunkás 250 földmunkás 200 cipész 98 építőmunkás 150 textilmunkás 84 famunkás 76 Ezen felül a vezetőség terveiben a taglétszám közel 70%-os emelése szerepel a proletárdiktatúra előestéjén. PI Arch. 658 f. 6/184. 1918. dec. 19. (Az iraton tévesen szerepel az 1919-es évszám.) 76 PI Arch. 651 f. 2/1943—7—4030; 666 f. IV. 278/1923—24. A MÉMOSZ-központ 1922. Jan. 16. és 1938. ápr. 26. között 15 esetben terjeszti fel a csoport alakuló ülési jegyzőkönyvét fellebbezése mellékleteként. 77 PI Arch. 658. f. 5/73. Az egyesült párt titkárát kivégezték, Termann József elnököt és Mathisz Mihályt a románok bejövetelekor letartóztatták s ellenük eljárást indítottak. 78 A Vasas-csoportot 1925 január 18-án már hatodszor kellett megalakítaniuk, mikor a rendőrkapitányság közölte az elutasítás valódi okát: az 1919. augusztus 14-én négy napra letartóztatott ifj. Havasi István, mint kommunista nem lehet a vezetőség tagja. PI Arch 672. f. 1944/56, 639. f. 2/53. 103. sz. Az építőmunkás-csoport ellen hasonló kifogást emeltek. 666. f. IV. 278/1924. 79 A MÉMOSZ-csoport 1923. januári megalakulásakor 89, a következő évben már csak 45 belépési nyilatkozatot mellékel a központhoz felterjesztett jegyzőkönyvéhez. PI Arch. 666. f. IV. 278/1923. — A helyzetre jellemző, hogy a tagdíjhátralékban levő építőmunkások ellen szankciókat sürgető csoportelnök — mint leváltásakor kiderült — maga is kétévi járulékkal tartozott. 80 PmL Főisp. biz. 106/1924. — Külön tanulmányt lehetne írni arról, hogy milyen nagy apparátust mozgósítottak a helyi és a felsőbb közigazgatási és rendőri szervek a tanácsköztársaság utáni években mind a váci és Váccal kapcsolatban levő munkásmozgalom, mind pedig a szegényparaszti, kispolgári és értelmiségi körök demokratikus mozgalmainak a leszerelésére. Pl. a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal váci bizalmi emberének bemondása szerint: „A munkásság, iparosság és gazdaközönség állandó nyugtalanságban van" az újabb rendelkezések, összeírások, alacsony munkabérek, adók és illetékek miatt (uo. 121/1923.). Vagy pl. a „nem egészen keresztény és nemzeti irányt követő" Váci Hírlap a karhatalom működését kritizálta, amiért a „cenzúra bíróságoknál" intézkedtek (uo. Főisp. ált. 120/1920.). A „izgató" röpiratok és a gyári munkásság „különös" megfigyeltetése mellett nemcsak a „nemzetellenes /:sociáldemokrata:/ munkásegyesületek" szigorú és éber megfigyelésére tettek intézkedéseket, de egyes hittanárok, plébánosok, lelkészek és tanítók „bizalmas" megfigyeltetéséről is jelentést kértek. (Uo. Főisp. biz. 1034/1921.; 1818/1920.; 5010/1923.) — A szerk. 81 PI Arch. 500. f. 2/279 és 658. f. 5/114. 82 A tanúkihallgatások során Oancz Józsefné és Blitzer Vilmos neve is felmerül, feltehetőleg rajtuk keresztül a rendőrség már jó előre értesült a várható tüntetésről. PI Arch. 614. f. 1/1929—12 035 és H—b—33. 83 A kerületben 1930 őszén a vácin kívül Nagymaroson, Sződligeten, Felsőgödön, Alag-műhelytelepen 1—1 sejt működött, összesen 12 tag, 10 jelölt és 30 szimpatizáns volt. PI Arch. 500. f. 2/279. — Jelentős szerepe lehetett a váci kerület megszervezésében Tihanyi Luttenberger Ernőnek, aki a Pest környéki szervezkedés egyik igen jelentős irányítója volt. (A rendőrség KB-tagként tartotta nyilván.) PI Arch. H—p 28, 653. 3./T—1935—26 611. 84 Az MSZDP által a szeptember elsejei tüntetésre kiadott röpcédulák Vácon Szili Lajos címére érkeztek. A váci piacon a „Magyarország éhhalálra ítélt százezreihez" kezdetű röpcédulákat terjesztették. Ugyanilyen szövegű röpcédulát találtak a tüntetés előtti napokban Rákoskeresztúron és Rákoshegyen. A nyomozás szerint
