Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

• a városi hivatalok jog- és ügyköre olyan értelemben nyert új funkciókat, hogy ezek fokozott lehetőségeket biztosítottak — amint ez országosan történt — a testületi intézmények rovására érvényesülő egyedi szervek előtérbe kerüléséhez. Ugyanakkor már itt szeretnénk hangsúlyozni, hogy Vácott a polgármesterek közigazgatási értelemben növelt hatáskörüket egyes területeken helyes célok megvalósítása érdekében hasznosították. Példaként utalhatunk KarayKrakker polgármesternek városrendezési és városfejlesztési politikájára, törekvéseinek megvalósítására.

280 Nem kívánjuk értékelni a két világháború közötti korszak egyes polgármestereinek tevékenységét, amely pl. a Tanácsköztársaság bukását követő első polgármester esetében már csak azért is nehéz lenne, mert dr. Zádor János 1920. január 8-án lemondott.

281 További kutatások tisztázhatnák csupán, hogy a Tanácsköztársaság bukását követő közigazgatási és büntetőjogi megtorlásokban milyen mértékben vállalt szerepet. Utóda, dr. Csányi László — aki a várost egy ideig polgármester-helyettesként vezette — fiatalon halt meg 1924. februárban. Csányi polgármesterségéhez fűződik a kislakásakció szervezése, s a Rókus előtti épülettömb kialakítása.

282 1924. április 26-án a képviselő-testület dr. Krakker Kálmánt választotta polgármesterévé. Hivatali idejének külön jelentőséget adott, hogy Vácott az 1929:30. te. végrehajtását ő végezhette — kezében tartva a polgármesteri funkció antidemokratikus növelésére lehetőséget teremtő közigazgatási apparátus kialakítását. 1935-ben főispáni kinevezése miatt vált meg a várostól — utóda dr. Intzédy Meiszner Károly lett, majd 1943. április 1-én Krakker fia, dr. Karay-Krakker Kálmán kapott polgármesteri kinevezést. Politikai arculatát nagymértékben befolyásolták azok a tanulmányutak, amelyeket kinevezése előtt tett az USA-ban és Olaszországban, tanulmányozva előbbinek közigazgatását és közigazgatás-tudományát — járva így azon kevesek útját, akik a közigazgatás racionalizálásával egyidőben kormánybiztosként megbízott Magyary Zoltán után fordultak meg ott — bár tapasztalatai hasznosítását a háborús viszonyok nem tették lehetővé. Olaszországi tartózkodásának politikai következményeit különben minden nehézség nélkül egyeztette amerikai tapasztalataival. Itt kívánjuk megemlíteni, !

hogy a közszolgálattal kapcsolatos összeférhetetlenségről intézkedő szabályozás

283 lehetőségeit több polgármester az országos „szokásjog" alakította helyzethez képest túllépte. Élen járt ebben az idősebb Krakker, akinek számos mellékfoglalkozása volt, s az ezekből származó jövedelme pedig messze meghaladta városi javadalmazását.

284 A hivatalnoki kar tevékenységéről különben megfogalmazhatónak tűnik: munkájukat többségükben a magyar közigazgatás átlagszintjén végezték, az országos átlaghoz képest kiugróan jelentkező korrupciós ügy alig fordult elő. A város közigazgatásában dolgozók zöme — nem számítva egy kötelező magatartást — politikai arculattal kevésbé bírt, csupán a 30-^as évek végén jelentkező szélsőjobboldali, kormányellenes mozgalmak gyakoroltak hatást az apparátus alsólbb lépcsőin elhelyezkedőkre. \ 7.3. AZ AUTONÓMIA ÉS A SZABÁLYRENDELETEK Az autonómia — amelynek egyre szűkülő kereteiről már tettünk említést — egyik legmarkánsabb megnyilvánulásaként felfogható jogalkotó funkció: a szabályrendeletek alkotásának joga is jellemzi a város közigazgatását. A sza472