Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

lakások száma : 2552. E számok mellett viszont már közelebb visz a műszaki ta­nácsos kijelentéseinek megítéléséhez, hogy Vácott 1930-ban gázzal ellátott la­kás nem volt, a vízzel ellátott lakások száma 1487, a villannyal rendelkezőké pedig 2132 volt. Mindössze 544 lakásban volt W. C. 205 A város nem a meglevő lakások modernizálásának útját választotta — a lakásviszonyok ismeretében különben ez aligha lehetett volna megvalósítható — hanem a legsürgősebb igények kielégítésére kívánt vállalkozni, amelyek eredménye bizonyos értelemben a lakásnak alig nevezhetőek számát szaporí­totta. Néhány előzmény után 206 ugyanis a város 1921 végén 52 szükséglakás fel­építéséről hozott határozatot. Az egyes lakásokat egyetlen helyiségből kívánták kialakítani, sorépületben. 207 Bár 1923 tavaszán a város nyolc db szoba-konyhás­kamrás cselédlakás építését is elhatározta, 208 a képviselő-testületben az egy helyiségből álló lakások építését bíráló megjegyzésre a polgármester azt vála­szolta, hogy az 52 lakást átmenetinek szánták ugyan, később viszont lehetséges lesz azok konyhával és kamrával történő kiegészítése. A polgármester azzal ér­velt, hogy a legszegényebb emberek elhelyezéséről kell gondoskodni. 209 Ezekre a bővítésekre azonban a későbbiekben nem került sor. A szociálpolitikai ke­retbe illeszthető lakásépítés a két háború közötti Magyarországon elhanyagol­ható értelemben jelentkezett csupán, ettől a váci helyzet nem mutatott eltérést. Á° legszegényebbek egyéb jellegű fedél alá juttatásához tartozott különben az ún. szegényházak intézménye is. Vácott ilyet a város nem tartott fenn, csu­pán támogatta a Szent Vince-nővérek által üzemeltétett szegényházat. 210 A város költségvetésének elenyésző töredékét alkotta az ún. ínség- vagy sze­gényalap — 1928 J ban pl. mindössze 841 pengőt fizettek ki gyorssegélyként és 2400 pengőt fordítottak a legszegényebbek segélyezésére. Bár 1930-ra ehhez ké­pest közel kétszeresére emelkedett az ínségalap bevétele — ennek nagy részét az ún. ínségkonyha kiadásaira fordították: itt ebéd és kenyér került kiosztásra. Ezt egészítette ki a vasárnaponként kiosztott kenyér és zsírszalonna, amelyből a város perifériáin lakó ínségeseket részesítették. 211 Bőven lett volna tere és lehetősége a magánjellegű karitatív szervezetek­nek, ezek tevékenysége azonban epizódjellegűnek bizonyult csupán. Kivételt képez az Elaggott Iparosokat Gyámolító Egylet, amelynek tevékenysége közvet­lenül kapcsolódott az ipartestület munkájához. 212 Már jellegénél fogva pl. csu­pán egy társadalmi réteggel állt kapcsolatban a Városi Tisztviselők és Alkal­mazottak Segítő és Kölcsönegyesülete. 2 * 3 Különösebb módon az OTI városi szervei sem váltak részeivé Vác szociál­politikájának. Tevékenységükben több volt a póz, a magamutogatás, mint ami érdeminek lett volna minősíthető. 214 Kisebb mértékű hatást gyakorolt a város szociálpolitikájára az ún. minta­járássá alakulás, mint az egészségügy esetében. A Rockefeller-alapítvány tá­mogatása elnyerésének lehetőségét a gödöllői példa után a váci járás is megsze­rezte — ez azonban csupán közvetett módon, elsősorban a város közegészség­ügyének terén javította a város szociálpolitikai értelemben megragadható intéz­ményent

Next

/
Oldalképek
Tartalom