Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
lakások száma : 2552. E számok mellett viszont már közelebb visz a műszaki tanácsos kijelentéseinek megítéléséhez, hogy Vácott 1930-ban gázzal ellátott lakás nem volt, a vízzel ellátott lakások száma 1487, a villannyal rendelkezőké pedig 2132 volt. Mindössze 544 lakásban volt W. C. 205 A város nem a meglevő lakások modernizálásának útját választotta — a lakásviszonyok ismeretében különben ez aligha lehetett volna megvalósítható — hanem a legsürgősebb igények kielégítésére kívánt vállalkozni, amelyek eredménye bizonyos értelemben a lakásnak alig nevezhetőek számát szaporította. Néhány előzmény után 206 ugyanis a város 1921 végén 52 szükséglakás felépítéséről hozott határozatot. Az egyes lakásokat egyetlen helyiségből kívánták kialakítani, sorépületben. 207 Bár 1923 tavaszán a város nyolc db szoba-konyháskamrás cselédlakás építését is elhatározta, 208 a képviselő-testületben az egy helyiségből álló lakások építését bíráló megjegyzésre a polgármester azt válaszolta, hogy az 52 lakást átmenetinek szánták ugyan, később viszont lehetséges lesz azok konyhával és kamrával történő kiegészítése. A polgármester azzal érvelt, hogy a legszegényebb emberek elhelyezéséről kell gondoskodni. 209 Ezekre a bővítésekre azonban a későbbiekben nem került sor. A szociálpolitikai keretbe illeszthető lakásépítés a két háború közötti Magyarországon elhanyagolható értelemben jelentkezett csupán, ettől a váci helyzet nem mutatott eltérést. Á° legszegényebbek egyéb jellegű fedél alá juttatásához tartozott különben az ún. szegényházak intézménye is. Vácott ilyet a város nem tartott fenn, csupán támogatta a Szent Vince-nővérek által üzemeltétett szegényházat. 210 A város költségvetésének elenyésző töredékét alkotta az ún. ínség- vagy szegényalap — 1928 J ban pl. mindössze 841 pengőt fizettek ki gyorssegélyként és 2400 pengőt fordítottak a legszegényebbek segélyezésére. Bár 1930-ra ehhez képest közel kétszeresére emelkedett az ínségalap bevétele — ennek nagy részét az ún. ínségkonyha kiadásaira fordították: itt ebéd és kenyér került kiosztásra. Ezt egészítette ki a vasárnaponként kiosztott kenyér és zsírszalonna, amelyből a város perifériáin lakó ínségeseket részesítették. 211 Bőven lett volna tere és lehetősége a magánjellegű karitatív szervezeteknek, ezek tevékenysége azonban epizódjellegűnek bizonyult csupán. Kivételt képez az Elaggott Iparosokat Gyámolító Egylet, amelynek tevékenysége közvetlenül kapcsolódott az ipartestület munkájához. 212 Már jellegénél fogva pl. csupán egy társadalmi réteggel állt kapcsolatban a Városi Tisztviselők és Alkalmazottak Segítő és Kölcsönegyesülete. 2 * 3 Különösebb módon az OTI városi szervei sem váltak részeivé Vác szociálpolitikájának. Tevékenységükben több volt a póz, a magamutogatás, mint ami érdeminek lett volna minősíthető. 214 Kisebb mértékű hatást gyakorolt a város szociálpolitikájára az ún. mintajárássá alakulás, mint az egészségügy esetében. A Rockefeller-alapítvány támogatása elnyerésének lehetőségét a gödöllői példa után a váci járás is megszerezte — ez azonban csupán közvetett módon, elsősorban a város közegészségügyének terén javította a város szociálpolitikai értelemben megragadható intézményent
