Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

t • zés vontatottan indult. A váci illegális kommunisták beiratkoztak a beindított tanfolyamra, ahol azonnal megkezdték agitációs munkájukat. Az éveken át tartó helyiséggondokon 1937-ben végre sikerült enyhíteni. A városban működő szákszervezetek a helyi MSZDP-szervezettel és az eszperantistákkal közösen helyiséget bérelnek. Jelentős sikereket értek el már az 1937. decemberi beköltözés után a textilipari szakszervezet jól sikerült táncmulatságai után az otthonbizottság rendezett városszerte nagy sikert aratott szilveszterestet. „Az egész városban arról beszélnek, hogy még a fegyőrök is a szocdemek szilveszteri mulatságán voltak. Ezzel a diktatúra bukása óta először sikerült elvonni a munkásságot a katolikus legényegylet és egyebek hasonló célú szórakoztatóhelyeiről."

111 Alighogy sikerült végre a váci munkásoknak saját munkásotthonhoz jutniuk, a fasizmus előretörése idején megindult a jobboldal általános támadása a szociáldemokrata munkásotthonok ellen. 1942 februárjában a váci polgármester értesíti a MÉMOSZ központi vezetőségét, hogy a Váci Általános Munkás Dalkört „alapszabály-ellenes működése" miatt feloszlatta.

112 A nyilas uralom térnyerésével egyre nagyobb méreteket ölt a lakosság elnyomása, erőteljes támadás indul a munkásosztály szervezetei ellen. A német megszállás után hamarosan internálják a helyi munkásvezetőket és így széthullanak a váci munkások szervezetei. 1944. december 9-én a 2. Ukrán Hadseregcsoport parancsnoka a következő napiparancsot kapja : „ ... a támadási hadműveletek során a hadseregcsoport csapatai az ellenség számos, fontos védelmi támpontját foglalták el, úgymint ... Vác... városokat. Ma, december 9-én este 20 órakor hazánk fővárosa Moszkva a haza nevében 224 ágyúból leadott 20 üdvlövéssel üdvözli a 2. Ukrán Hadseregcsoport diadalmas csapatait, az ellenség védelmi vonalának áttörölt és a dunai átkelőket".

113 4. KERESKEDELEM — HITELÜGY — KÖZLEKEDÉS — POSTA Igen ellentmondásos kép bontakozik ki Vácról, ha kereskedelmét, hitelügyét, közlekedését és postaügyét együtt szemléljük. Míg a hitelügyi szervezet és annak működése — de ide sorolhatjuk a posta ilyen jellegű tevékenységét is — időnként az igények felett állt, s így nagyobb teljesítményekre is alkalmas lett volna, kereskedelme és közlekedése nem érte el azt a szintet, amelyet ezek a két világháború közötti Magyarországon képviseltek. Míg a város kereskedelmét a stagnálás, az egy helyben topogás jellemezte, közlekedési viszonyai döntően az ország területében végbement változások miatt erősen megromlottak. A város vezetésének ezt ellensúlyozni kívánó törekvései is csupán a szűkebb értelemben vett helyi jellegű igényekre igyekeztek válaszokat adni. Különös élességgel jelllemezheti Vác közlekedési viszonyait, hogy a város 1918 után csupán másodlagos értelemben kapcsolódott az ország főbb út- és vasúthálózatához.